Interjú az innováció-díjas Kasza Lajossal
Meggyőződésem, hogy az egész pályáját végigkísérő elszántság és akarat gyermekkora egyáltalán nem könnyű körülményeinek számlájára írható. A peresi határban nőtt fel, pici gyermekként kilométereket gyalogolt szélben, fagyban, vagy éppen kánikulában, hogy elérjen az iskolába. Kisgyermekként tanult meg küzdeni és vált céltudatossá, hogy felnőtté cseperedve felépítse Magyarország egyik leginnovatívabb és legnagyobb volumenű műanyagfeldolgozó cégcsoportját.
Kasza Lajos, a Jász-Plasztik Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója a műanyagiparban végzett több évtizedes munkájának elismeréseként decemberben vehette át a Magyar Műanyagipari Szövetség által alapított Innovációs-díjat “Az ember alkotta anyag a XXI. század anyaga” elnevezésű konferencián a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
Kasza Lajos január elsején született. Azon a napon, ami Pilinszky szerint a hála és remény, a számadás és tervezgetés, a mulatság és komolyság, a bánat és öröm találkozója. Amikor hagyományosan a nagy fogadalmak és előretekintések születnek.
Vajon számot vetett valaha is a karizmatikus nap indíttatásával, amikor élete minden pillanatában a teljességre törekedett? Vagy csak szerényen tette a dolgát nap mint nap, előrehaladása mellett felelősséget érezve a környezetében élők iránt is.
Peres. Kerestem a térképen, de nem találtam azt a helyet, ahol felnőtt. Meséljen a peresi gyermekkorról!
Peres a Jászberény Pusztamonostor között található tanyavilág egy része. Ott jártam általános iskolába, onnan szakmunkásképzőbe mentem, azt követően szakközépiskolát, technikumot végeztem.
Lázadó ember volt? Mindig új utakat kereső? Szerszámkészítőnek tanult, gépésztechnikusként szerzett oklevelet. A Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kapott munkát, de mivel nem értett egyet a vezetéssel, továbbállt. Ez merész döntésnek számíthatott abban az időben, amikor biztonságot jelentett alkalmazottként dolgozni, és a szocialista felfogás szerint a megszerzett szakmával le lehetett élni egy életet.
Mindig új utakat kereső, gondolkodó ember voltam. Lázadónak nem nevezném magam.
Unokatestvérével, Kasza Jánossal kisszövetkezetet alapított. 1986-ban történt mindez, amikor az államtól még nem hangzott el a „merjetek nagyok lenni” biztatás a kisiparosok igen szűk rétege felé. Adódtak nehézségeik?
Kezdeti nehézségek adódtak, de a jövőbe vetett hitünk, az előrehaladás reménye átsegített minket ezeken. A gyártási rendszerünk kidolgozását a rendszerváltás kissé megnehezítette, de továbbléptünk.
Ekkor kezdett el műanyaggal foglalkozni. Miért éppen ezt az akkor még alig ismert anyagot választotta?
Szerszámkészítőként már akkor ismertem a műanyagokat, nem volt új számomra. Felismertük az iparágban rejlő lehetőségeket.
Legendássá vált első fröccsöntő gépük története, amit használt alkatrészekből azt követően rakta össze unokatestvérével, hogy a hűtőgépgyár egyik korszerű berendezését tanulmányozták. Miket gyártottak akkor és ki volt a megrendelő?
Bútoralkatrészeket, bútorszerelési anyagokat gyártottunk a salgótarjáni Síküveggyár részére. Illetve nagy megrendelőnk volt ekkor a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár.
Minek volt köszönhető a gyors siker, a látványos növekedés?
A siker legnagyobb része a kitartásunknak és a befektetett munkának volt köszönhető.
Mikor érezték, hogy kinőtték a kereteiket? A vállalatfejlesztésnél mi volt az alapvető gazdaságfilozófiájuk?
2000-ben kezdtük az üzemi fejlesztéseket, új csarnokokat építettünk, új gépeket vásároltunk. Mindig szofisztikált termékeket szerettünk előállítani, ami a konkurencia számára is kihívást jelent, esszenciális volt, hogy mindezzel kellő gyorsasággal és kellő időben jelenjünk meg a piacon.
Gondolta akkor, hogy egyszer közel hétezer embernek ad majd munkát? Hogy nemzetközileg elismert vállalatbirodalmat épít?
Nem gondoltam, de mindig felelősséget éreztem az általam foglalkoztatott dolgozókért, családjaikért.
Az Önök alapvető stratégiája a több lábon állás volt, sőt egészen eltérő profil is megjelenik a vállalatbirodalmon belül. Ez mindig bevált?
Igen, eddig bármilyen tevékenységet kezdtünk, azt mindig sikeresen folytattuk.
Miért lépett túl az országhatáron, hiszen ma már a Kárpát–medence magyarlakta településein is nyitott telephelyeket? A szlovákiai Galántán és Erdélyben a Nagyszalonta-közeli Madarason.
Itt is hangsúlyoznám a vállalati filozófiánkat, a több lábon állást. Illetve a vevői igényeknek történő megfelelés motiválta a külföldi vállalataink létesítését.
Egy vállalkozás élete hullámvölgyek és hullámhegyek váltakozásából áll. Mi az, amit a legnagyobb sikerként könyvel el? És mi az, amit esetleg másként csinálna?
Általában mindenben sikeresek vagyunk, amit elindítunk. Minden vállalati döntést az adott kor, az adott feltételek befolyásolnak és azok latba vetése után mindig igyekszünk a legjobb döntést meghozni. Mindent ugyanúgy csinálnék most is, ahogy az elmúlt időszakban.
Izgalomban tartják még új kihívások? Gondolkodik még azon, hogyan lehet a céget tovább fejleszteni?
Kollégáimmal folyamatosan gondolkodunk a fejlesztési lehetőségeken, innovatív megoldásokon. Lépést kell tartanunk a korral.
Elfoglalt cégvezetőként is részt vesz a közéletben, felelősséget vállal a társadalmi fejlődésért, részt vállal az értékteremtésben. Nemrég adták át több más mellett Jászberényben az új katolikus óvodát és az iskola tornatermét. Miként tud minderre időt szakítani?
Egy nap 24 órából áll, erre mindig kell időt szakítani.
Sikeresnek tartja magát?
Ezt nem tudom megítélni, ítéljék meg mások.
Az ember képtelen úgy egyensúlyt tartani, hogy életének valamelyik területe miatt ne érezzen hiányérzetet. Ön miről maradt le, vagy mondott le életében, amiről úgy gondolja most, hogy kár volt?
Sohasem gondolkodtam ilyeneken.
Talán cégcsoportjuknál is elkezdődött az az időszak, amikor az ember minden információt igyekszik megosztani az őt követő generációval. Fia és lánya is kész arra, hogy átvegye a stafétabotot?
Fiam, lányom, családunk több tagja is tevékenyen részt vesz a vállalat életében. Egy ilyen céget nem tud 1-2 ember irányítani, előre vinni, ahhoz csapatmunka, sok szorgalmas és jószándékú kolléga együttműködése szükséges.
KASZA LAJOS ÉLETÚTJA
Peresen nőtt fel, ahol szülei gazdálkodtak, illetve szövetkezetben dolgoztak. Szerszámkészítőnek tanult, később Törökszentmiklóson gépésztechnikusi oklevelet is szerzett. A Műszeripari Szövetkezetben kezdődött pályafutása, később a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ipari ágazatában végigjárta a ranglétrát. Előbb szerelő, azután műhelyvezető lett, később ipari ágazatvezetőként dolgozott. 1986-ban alakított kisszövetkezetet unokatestvérével, Kasza Jánossal. Készítettek utánfutót, rugókat, fuvarozást is vállaltak, de volt építőipari munkájuk is: építettek és felújítottak házakat. A műanyagiparral is ebben az időben kezdtek el foglalkozni, első fröccsöntő gépüket maguk építették meg autóalkatrészekből, mezőgazdasági gépek alkatrészeiből és egyéb rendelkezésre álló anyagokból, hat hónap alatt.
A Jász-Plasztik Kft. 1990-ben jött létre, ekkor vásárolták meg a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől a necsői telephelyet egy öreg épülettel, ahol a Jász-Plasztik Kft. ma is működik. Tevékenységi körük először szerszámkészítéssel bővült. 1994-ben vásárolta meg Kasza Lajos a gazdasági nehézségekkel küzdő sülysápi akkumulátorgyárat és folytatta, fejlesztette ott is a gyártást. Azóta a Jász-Plasztik a több mint egymillió darabos évi gyártási darabszámmal a nemzetközi és a hazai piac meghatározó szereplőjévé lépett elő. A több lábon állás stratégiája mentén Kasza Lajos vámügynökséget is létrehozott a jászberényi telephely szomszédságában, ami a külföldi szállításokat könnyítette meg. 2004-ben a cég új tevékenységgel, az építőipari szigetelő lemezgyártással bővítette profilját, 2006-ban egy korszerű vakolat, festék és ragasztó gyártósoron indult el a termelés, amit Jamix néven értékesítenek a piacon.
A Lehel Hűtőgépgyár privatizációját követően az alkatrészgyártást fokozatosan kiadták vállalkozásba, ez számos beszállító, így a Jász-Plasztik számára is komoly előrelépést jelentett: a gyártás színvonalát a megrendelők magas műszaki követelményeihez kellett igazítani. Ennek volt a következménye, hogy 1998-ban 6000 négyzetméteres fröccsöntőüzemet épített a Jász-Plasztik Kft. Jászberényben. A legkorszerűbb gépeket Ausztriából és Japánból hozták. Megrendelőik között találjuk a Samsung Zrt.-t, a Sony magyarországi és szlovákiai gyárát és természetesen az Electrolux-ot is. A Sony-val való kapcsolat hozta, hogy a cég kilépjen Jászberényből. Szlovákiában, Galántán 2002-ben alapítottak üzemet, az Electrolux beszállítójaként pedig
Nyíregyházán 2006-ban, majd 2008-ban újabb csarnokkal bővült ez a létesítmény. Jászberényben 2007-ben épült egy újabb kétszintes gyártócsarnok, az ekkorra kialakult gyárbirodalom nagyobbá és jelentősebbé vált, mint egykoron a Lehel Hűtőgépgyár volt. 2010-ben nyitott a cég Románia felé, a Nagyszalontától 2 km-re fekvő Madarason kezdődött gyártás, ahol a fröccsöntés és a szigetelőhab-gyártás lett a fő profil. Kasza Lajos 2011-ben vásárolta meg a nagyrédei Euroglas élelmiszeripari csomagológyárat, így megmentette 130 ottani dolgozó munkahelyét is. A továbbra is műanyag poharakat, tégelyeket és csomagolóanyagokat gyártó cég neve 2012 januárjától Jász Plasztik Pack-ra változott, majd ott is egy sor fejlesztés indult: új üzemépületet húztak fel és olyan tojástartók gyártását kezdték el, amelyeket használt PET palackok feldolgozásával állítanak elő. Az új technológiával műanyaghulladékokból készített tárolókat osztrák vevőknek szállítják. Természetesen nem álltak le a jászberényi fejlesztések sem. 2010-ben 1,5 milliárd Ft-os beruházással egy 7500 négyzetméteres üzemcsarnokot építettek, amelyet egy autóipari beszállító bérel, és e mellé egy másik, 4500 négyzetméteres csarnokot is felhúztak, majd egy 14 ezer négyzetméteres gyárépület készült el a Dometic svéd hűtőgépgyár részére.
A műanyagtermékek mellett megjelentek a portfólióban egészen új területek: 1996-tól a Mercedes-Benz, 2005-től a KIA Motors személygépjárművek és transzporterek árusításával is foglalkozik a Jász-Plasztik a jászberényi, EU-s előírásoknak megfelelő komplexumban. A kecskeméti Mercedes-gyár szalagjáról elsőként legördülő Mercedes-t a Jász-Plasztik vette meg egy jótékonysági árverésen.
A Jász-Plasztik Kft. mára a borászatban is jelentős szereplőnek számít. Kasza Lajos Észak-Magyarországon 2011-ben vásárolt borászatot, a tragikusan elhunyt Gál Tibor sztárborász szőlészetét, amit Eger környékén az egyik legjobbnak tartanak. A 36 hektár saját szőlővel rendelkező és évente 150 ezer palack minőségi bort előállító gazdaságot ma Gál Tibor fia vezeti. Kasza Lajos a borászatban is a csúcsot célozza meg – 2012 tavaszán új pincét avatott.
A Jász Plasztik Kft. jelenleg a Jászság egyik legnagyobb munkaadója, a szakemberutánpótlás érdekében saját szakmunkásképzőt hozott létre, de gondot fordít a jól képzett szakemberek megtartására is lakással, lakhatási támogatással segíti dolgozóit.
