Tudatos építkezéssel újabb szintet lépett munkájában az MMSZ elnöksége

MMSZ évértékelő.

Már az elmúlt években is láttuk, hogy jobban kell koncentrálnunk erőforrásainkat, mert sokkal szélesebb körben és nagyobb mélységben kell keresnünk a válaszokat és feltárni a lehetőségeinket. E miatt készültünk már arra, hogy lesz egy váltás, amellyel szervezetileg is szintet lépünk a szövetség működésében, így célkitűzéseinket, kitűzött stratégiai céljainkat hatékonyabban tudjuk majd menedzselni a következő időszakban. A pandémia megerősített bennünket abban, hogy eljött az idő, nem halogathatjuk ezt tovább, hiszen például a műanyagokat ért támadásokra szakmai szempontok szerint a széles társadalmi rétegek felé választ kellett adnunk, és ez egy más jellegű kihívást jelentett, mint az érdeképviselet szakmai fórumain zajló egyeztetések. E miatt gondoltuk azt, hogy az iroda működését meg kell erősíteni, ahhoz azonban, hogy az iroda hatékonyabban tudjon dolgozni, a vezetésben is váltanunk kell. Sokkal pontosabban meg kell határoznunk a feladatokat, és nemcsak stratégiai szinten, de operatív programok szintjén is, hogy egy-egy stratégiai területen mi a konkrét célkitűzés, meghatározni, hogy mik a konkrét módszerek és mi az az út, amin el lehet jutni a célokig, illetve időtávokban is gondolkodva ütemezést adni. Úgy gondoltuk, hogy ennek hatékonyságához célszerű kibővíteni olyan szakemberekkel az elnökség és a felügyelő bizottság létszámát, akik mindehhez komoly hozzáadott értéket tudnak rendelni. Ezen az alapon történt meg az új struktúra kialakítása, vagyis az öt alelnöki pozíció mellett öt új elnökségi tag is segíti munkánkat, illetve a felügyelő bizottságunk is két új taggal gyarapodott. Pozitív visszajelzés volt számunkra, hogy ezt a tagvállalatok is támogatták, gyakorlatilag ellenszavazat nélkül elfogadta ezt az új szervezeti struktúrát a közgyűlés.

Külön ki szeretném emelni, hogy rendhagyó módon az elnökség munkáját a felügyelő bizottság tagjai is támogatják. Hivatalosan a felügyelő bizottságnak szövetségünk működésének ellenőrzése a feladata, de amellett, hogy ezt a munkájukat tökéletesen elvégzik, és valóban szigorúan vizsgálják a működést mind szakmai, mind pénzügyi vonalon, szakmai kérdésekben is támogatták kezdetektől elnökségünk munkáját, tekintettel arra, hogy mindannyian komoly műanyagipari tapasztalatokkal rendelkeznek. Számíthattunk szakvéleményükre például a műanyagipari stratégia kidolgozásában is. A felügyelő bizottság tagjait megalakulásuk óta meghívjuk az elnökségi ülésekre, amin egyébként jelen vannak az iroda munkatársai is, mert hiszek abban, hogy a többféle látásmód és szemlélet komplexebb eredményt és megoldást hozhat. Úgy gondolom, az évek ezt visszaigazolták, mert egy jól együttdolgozó, egymás gondolataira épülő közösség alakult ki, amely képes volt révbe hozni és működtetni az elmúlt évtizedben azt a stratégiai rendszert, ami alapján eredményesen dolgozott az MMSZ, és amire építkezve képesek voltunk most szintet is lépni.

A műanyagipar érdekérvényesítő erejét mivel tervezi az MMSZ elnöksége még tovább növelni a következő időszakban?

Tervezzük minél komplexebben körülhatárolni a műanyagokról való gondolkodást, amihez szükséges egy hosszútávú vízió, és ennek 3-5 éves időszakra lebontott stratégiai célrendszere. Úgy gondolom, hogy a komplexitás a legfontosabb, hiszen a körforgásos gazdaságra való átállás idején szükséges a műanyagok környezeti lábnyomának meghatározása, a műanyagokkal kapcsolatos téveszmék helyén kezelése. Mi nem azt mondjuk, hogy a műanyagok minden esetben jók és mindig azokat kell alkalmazni, hanem azt, hogy nagyon sok területen jók és ezeken a helyeken kell alkalmazni, ahol meg nem feltétlenül szükséges az alkalmazásuk, ott el kell hagyni. Ez az anyag jó, segít az életminőségünk fejlesztésében, viszont a másik oldalon valóban vannak olyan vadhajtások, amikkel szembe kell néznünk. A mi feladatunk egy tudatosabb generáció nevelése, aki értékeli és a helyén tudja kezelni ezeket az anyagokat, illetve egy olyan széleskörű társadalmi bázis kialakítása, akik meg tudják ítélni mindennapi életükben a műanyagok hasznosságát.

Nagyon fontos a fiatalok bevonása, ezért indítottuk el például a Polimarker projektet, ahol középiskolásoknak adjuk át a polimerekkel kapcsolatos tudást. Célunk ezzel is az, hogy a jövő generációja készüljön fel a műanyagokkal kapcsolatos szemléletváltásra, ismerjék meg a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását, amik ma még éppen a negatív megítélés miatt háttérbe szorulnak. Ugyanezt a célt szolgálja Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga konferenciánk is, amit a pandémia után szeretnénk tovább folytatni, illetve a most decemberben szükségszerűen elhalasztott konferenciát megrendezni majd jövő év tavaszán.

E mellett nagyon fontos a kutatás-fejlesztések támogatása, hiszen a műanyagipar egy gyorsan fejlődő iparág, végtelen lehetőségeket rejt, olyanokat is, amiket talán ma még nem is sejtünk. Meggyőződésem, hogy ezeket a kutatás-fejlesztési projekteket, amelyek tovább bővítik a felhasználási területeket, lehetőleg nemzetközi együttműködésben kell megvalósítani.

Elnökségi célkitűzéseinkben kiemelten fontosnak tartjuk az üzleti együttműködések fejlesztését, én abban hiszek, hogy ma Magyarországon egy jó műanyag-feldolgozó cég sokkal kevésbé tud sikeres lenni, ha nincs mellette még számos jó cég. A magyar műanyagiparnak kell jónak lenni. Ma már a verseny nem az ország szintjén folyik, hanem globálisan. Vagyis, ha versenyezni akarunk és be akarunk kapcsolódni a globális hálózatok rendszerébe, akkor azt kell elérnünk, hogy a döntéshozók azt tudják, Magyarországon jó a műanyag-feldolgozás. És majd, ha ezt a minősítést elértük, akkor választják ki beszállítónak Magyarországon a jók közül a legjobbakat, és lévén a műanyagfeldolgozás rengeteg féle technológiából és eljárásból áll, nagyon sokat tudunk segíteni azzal, ha támogatják egymást a magyar vállalkozások, és egy-egy tenderen közösen lépnek fel. Ez is egy cél, ami a magyar gazdaság szempontjából éppúgy előnyös, mint egyes vállalkozások szempontjából, amiben az MMSZ koordináló szerepet játszik azzal, hogy üzleti kapcsolatokat épít. Tudásbázist fejleszt, hogy áttekinthető legyen, a hazai műanyagiparban mely vállalkozásnak mi az erőssége, miben fejleszt, hol vannak az együttműködési lehetőségek.

Végezetül szeretném kihangsúlyozni, hogy jelen pillanatban olyan társadalmi, gazdasági változásoknak vagyunk a megélői, ami életünk minden egyes részletét befolyásolja, a magánéletünket, fogyasztási szokásainkat, szabadidőnk eltöltését és a munkahelyünkön elvégzett munkánkat is. Mindezek a változások kihatnak a cégek gazdálkodására, piaci lehetőségeire, új kihívások elé állítva a vállalkozásokat. Egy újfajta szemlélettel kell szembenéznünk a következő időszakban, amiben kiemelt jelentőséget kap a társadalmi elfogadás, az együttműködés, a konszenzus. A Magyar Műanyagipari Szövetség ehhez biztosít egy mindenki által elérhető platformot, fórumot.

A MOL tíz évvel ezelőtt csatlakozott az MMSZ-hez. Láthatta akkor előre, hogy 2050-ig drasztikus csökkenés várható az üzemanyag kereslet terén, ezért a vállalat el fog mozdulni a magasabb hozzáadott értékű vegyipari termékek felé? A MOL jelenleg Tiszaújvárosban és Pozsonyban már műanyag alapanyagot gyárt. Létezett tíz évvel ezelőtt ez a jövőbe látó képesség?

A MOL már a 2000-es évek elejétől perspektívát látott ezen a területen. Többek között ezért is szerzett tulajdonrészt a szlovákiai Slovnaft-ban és a TVK-ban. A polimer értékesítés növelését

a meglévő petrolkémiai üzemekben új gyártókapacitások megépítésével és a MOL-SN-TVK közötti szinergialehetőségek teljes kihasználása segítségével valósította meg, hiszen a céghármas olyan csoportot alkotott, amely az organikus, a belülről eredő növekedésen keresztül is jelentősen tudott fejlődni.

Másfél évtized alatt mindez csak tovább erősödött. 2016-os stratégiánk szerint a MOL 2030-ig minden ötéves periódusban 1,5 milliárd dollárt fordít közép-kelet-európai petrolkémiai és vegyipari növekedési projektekre. A MOL célja, hogy a petrolkémiai alapanyag felhasználását  már középtávon hárommillió tonnára növelje és új termékcsoportok piacára is belépjen. Ennek első zászlóshajója a várhatóan 2022-ben induló poliol üzem lesz.

Az üzemanyag termelés drasztikus csökkenése várható, de hogy ez mikor történik meg, azt még nem látjuk pontosan. Az alternatív hajtású járművek üzembe állása nem történik meg egyik napról a másikra. A fosszilis üzemanyag fogyasztásban rövid távon inkább emelkedés várható. Mindenesetre felkészülünk a változásra. A MOL 2021. februárjában tette közzé frissített, Shape Tomorrow 2030+ stratégiáját, melyben meghatározta a vállalatcsoport követkető tíz évének konkrét céljait és az előttünk álló évtizedek irányait. 2030-ig évente 1,8 millió tonna motorüzemanyagot szeretnénk petrolkémiai termékké konvertálni.

Milyen beruházásokat tervez a MOL a körforgásos gazdaság területén?

A körforgásos gazdaság megteremtése kulcsfontosságú eleme a MOL hosszútávú stratégiájának. Ennek érdekében számos projekt elindításra került, amelyek különböző készültségi fázisokban vannak. Többek között vizsgáljuk az oldószer alapú és mechanikai műanyag újrafeldolgozási lehetőségeket. Jelenleg organikus és nem-organikus beruházások lehetőségének vizsgálata zajlik ezen a területen.

Kidolgozási szakaszban van a MOL Csoport több szervezetét átölelő szénhidrogén befogás és letárolási projekt, ami jelentős mértékben csökkenti majd a MOL Csoport szénhidrogén lábnyomát. A két lépcsős projekt megvalósításai tervezetten 2026-ban évi 0,5-0,9 mt CO2 letárolással, majd 2030-ban évi 0,5-1 mt CO2 letárolással történnek majd meg, amely projektek összesen évi 1-1,9 mt CO2 kibocsátás csökkentéssel járulnak majd hozzá a MOL Csoport 2030-as stratégiájának körkörös gazdasági célkitűzéséhez.

A célkitűzéseink egyik alappillére a körforgásos gazdasági tevékenységek integrálása az alapműködésünkbe, felhasználva a bio- és hulladékalapú anyagáramokat a termelésben. Ennek érdekében a MOL Csoport jelentős erőforrásokat allokált a megfelelő technológiák 2030-ig történő kiválasztására és telepítésére.

Komoly kihívások előtt áll a műanyagipar. Ön az MMSZ általános alelnökeként és a MOL Csoport műanyagipari alapanyagok beszállítójaként hogyan érzi, az MMSZ megfelelő válaszokat ad a világviszonylatban sürgető kérdésre, a zöld átalakulásra? Mik azok a lépések, amit az MMSZ-nek meg kell tennie?

Az MMSZ évek óta képviselteti magát szinte valamennyi területen, amelyek a körforgásos gazdasággal kapcsolatban fókuszban vannak. Szövetségünk meghívást kapott a vonatkozó törvényi szabályozás hátterének kialakítási munkafolyamatába, közvetítő szerepe van a hulladékgazdálkodással és újrahasznosítással kapcsolatos területek iparági szereplői között, szerepet vállal a környezettudatos nevelésben, részt vesz a szemléletformálással kapcsolatos kampányokban, társadalmi eseményeken. Véleményem szerint a szövetségnek továbbra is aktívan kell megjelennie, fellépnie minden esetben, amikor lehetőséget kap arra, hogy a műanyagok társadalom számára hasznos szerepét hangsúlyozza. Fontos folytatnia azt az edukációs folyamatot, amely mindenki számára egyértelművé teszi, hogy műanyagok nélkül mindennapi életünk sokkal nehezebb lenne, és nem önmagában a műanyag káros a környezetünkre, hanem az, ha nem megfelelően bánunk vele.

Az MMSZ nagy értékét abban látom, hogy a magyar műanyagipar szereplőinek képviselőjeként hitelesen és közérthetően tud megfelelni a környezettudatos gondolkodás komplex elvárásainak és az általános környezetvédelmi megközelítések elérésében, a műanyagok pozitívumait fókuszba állítva tudja a tagvállalatok érdekeit előtérbe helyezni a zöld átalakulás folyamatában.

Az MMSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy intenzíven részt vegyen szakértő csapatával a kormányzati szervekkel való egyeztetéseken, Ön ennek a csapatnak prominens tagja. A nemzeti egyeztető fórumokra szakmai ajánlásokat készítettek, illetve folyamatosan részt vettek az egyeztetéseken az egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó törvény előkészítésében, sőt a körforgásos gazdaságra való átállásnak is szakmai tanácsadója. Sikeresnek ítéli eddigi munkájukat? Mi az, amivel még úgy érzi, ki kell egészíteni?

Nehéz megítélni, hogy az itt elvégzett munka mennyire sikeres vagy nem. Olyan területről van szó, mely a társadalom minden szereplőjét érinti közvetlenül vagy közvetve. A folyamatok lassúak, így a hatás csak hosszabb idő elteltével érzékelhető. Ahol lehetőségünk volt, gondolok itt a média felületekre, a jogalkotókkal folytatott párbeszédre, ott kifejtettük véleményünket és többnyire figyelembe is vették azokat. Természetesen az ember nem lehet elégedett akkor, amikor a műanyagok még mindig ilyen negatív össztársadalmi megítélés alá esnek, szakmánk folyamatos, sokszor övön aluli ütéssekkel kísért támadásoknak van kitéve. Folytatnunk kell az intenzív párbeszédet. Örömmel látom, hogy a jogalkotók részéről megvan ehhez a nyitottság. Az eddigi tapasztalatok alapján nem kell csüggedni, ha nem látjuk rögtön a pozitív visszajelzést, a rendszer tehetetlenségéből fakadóan a válaszidők sokszor igen megnyúlnak.

2021 nyarától új struktúra szerint dolgozik az MMSZ elnöksége, az Ön területe a körforgásos gazdaság és a másodnyersanyagok. Milyen tartalommal töltik meg ezt a munkát?

Feladatköröm a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok ésszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása.

2021-ben két, a műanyagokat is érintő törvény lépett hatályba: a Hulladéktörvény és az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó rendelkezés. Nyilvánvaló, hogy a két jogszabály a jó szándék ellenére rengeteg részletkérdést hagy még nyitva, melyeknek tisztázásában szövetségünknek – más társszövetségekkel egyetemben – fontos szerep jut majd.

Nagyon fontosnak tartom a szelektív hulladékgyűjtésen belül a műanyagok, mint másodlagos nyersanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldását annak érdekében, hogy minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába a mechanikai reciklálás folyamatán keresztül. Ennek eredményeként, a németországi példát követve, az égetőbe jutott anyagmennyiség maradjon ésszerű kereteken belül, a hulladéklerakókba viszont zéró kilogramm jusson 2025-re.

Ígéretesen alakul Magyarországon a kémiai reciklálás folyamata. Szövetségünk ebben a témakörben is szívesen vállal közvetítő, koordináló szerepet, amennyiben az érdekelt felek erre igényt tartanak. És végezetül megemlítem a biológiailag lebomló műanyagok kérdéskörét. Ezen műanyagok előállítása nagyobb részben megújuló nyersanyagforráson alapul. Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére. A piaci szívóhatás az eddigi statisztikák, elemzések szerint hosszabb távon megvan, az igények messze meghaladják a jelenlegi termelést.

Ehhez a témakörhöz szorosan kapcsolódva némi büszkeséggel tekinthetünk vissza szövetségünk azon korábbi törekvésére, mely rendet teremtett a termékdíj meghatározása területén. Az új rendelkezés szerint ugyanis a biológiailag lebomló műanyagokból készült termékek esetében, melyek csökkentett termékdíjjal terhelendők a hagyományos műanyag termékekkel szemben, nagyon helyesen már nem kritérium a teljes biobázikusság egyidejű megléte is. Ezzel véleményem szerint egy komoly szakmai ellentmondást sikerült feloldanunk.

A jövőbeni szerepünket pedig úgy fogalmaznám meg, hogy szövetségünk a fenti tapasztalat alapján segítséget nyújt a biológiailag lebontható anyagokkal kapcsolatos, további finomításokat igénylő jogszabályok megfogalmazásában, támogatja ennek a műanyagfajtának a hazai elterjedését és – reményeim szerint – hazai gyártását is, amennyiben létrehozzuk a megfelelő logisztikai láncot a mechanikai újrahasznosításukra és/vagy a komposztálókban történő lebontásra.

Az ön felelősségi köre az üzletfejlesztés és a külkapcsolatok bővítése. Mit jelent ez?

Szeretnénk elérni, hogy az MMSZ és tagvállalatai jó kapcsolatokkal rendelkezzenek az államigazgatással, a hazai és külföldi szakmai szervezetekkel, ezzel megkönnyítve érdekeink érvényesítését. Feladatkörünkbe tartozik a magyar műanyagipar külpiaci megjelenésének segítése azzal, hogy koordináljuk és konkrét gazdasági előnyöket nyújtunk a vállalkozások vásári, kiállítási megjelenésének elősegítésére.

Azt tekintenénk az első év sikerének, ha olyan előnyöket tudnánk kínálni jelenlegi és potenciális tagvállalatainknak, amelyek alapján indokoltnak éreznék csatlakozni a magyar műanyagipar egyedüli koordináló szervezetéhez, és ennek megfelelően tovább növekedne a taglétszámunk.

Ma már családi cégükön keresztül tagja az MMSZ-nek, de volt időszak, amikor egy japán többségi tulajdonú, az autóiparba beszállító fröccsöntő cég, az ARRK Hungary Kft. képviseletében dolgozott a szövetségben, akkor is az alelnöki feladatokat látta el. Mi volt a tapasztalata, a külföldi tulajdonosok igényelték a részvételt a műanyagipar magyar érdeképviseletének szövetségében?

Az ARRK csoport a 2000-es év elején már több mint 80 céggel rendelkezett a világban. Volt egy kialakult vezetési modelljük, amelyben a leányvállalatok szakmai szervezeti tagságáról szóló döntés nem a központ hatásköre volt, hanem a helyi menedzsmenté. Ha a tervezett eredmények valóra váltak, nem igényelték a működés részletes elemzését. Abban biztos vagyok, hogy ellenkező esetben nagyon részletesen – a szakmai szövetségi tagság költség-haszon elemzését is beleértve – meg kellett volna indokolni minden döntésünket.

2008 és 2011 között az ARRK csoport az Ázsián és főleg a Japánon kívüli piacról tervezetten kivonult. Számos külföldi, néhány belföldi befektető világította át a cégünket és mindig kérdés volt a szakmai szövetségi tagság. Minden esetben pozitív elemnek tekintették a tagságot és azt különösen értékelték, hogy a szervezet vezetőségében is aktívan részt veszünk. Végül egy belföldi befektetővel együtt a menedzsment növelte a tulajdonrészét a cégben, és így a Tisza Automotive Kft. új és régi tulajdonosa továbbra is az MMSZ aktív tagja maradt.

Ön miben látja most az MMSZ értékét?

A magyar műanyagipar egyedüli koordináló szervezete a Magyar Műanyagipari Szövetség. A tagsági díjakra és a tevékenysége gazdasági eredményeire támaszkodva üzleti környezetet teremt, szakértőként közreműködik, lobbi tevékenységet folytat, szaklapot ad ki, piaci információt szolgáltat, ismeretet terjeszt, oktatás szervezésben koordinál stb.

Munkacsoportunk, amely az üzletfejlesztésen, a külkapcsolatok erősítésén dolgozik rövidesen erőteljes programmal jelentkezik, amely komoly  előnyöket  jelent  majd  tagságunknak.  Erősítjük a piaci információkhoz  való  hozzáférés  lehetőségét, valamint új elemként jelenik meg a Piactér létrehozása. Elképzeléseink szerint a Piactér egy on-line felülettel támogatott, de az on-line tér felületen kívül is folytatható kétoldalú üzleti kapcsolatokat támogató rendszer. Valójában ez egy vállalkozói (B2B) platformot jelent, amelynek célja az előállítói oldal összekapcsolása a vásárlói/kereskedői oldallal. Tekintve, hogy az on-line platform célja a vállalkozói szintek összekapcsolása, a felületre elsősorban azok jelentkezését várjuk, akik kereskedelmi mennyiségű termékekkel rendelkeznek.  Ennek területei lehetnek alapanyagok, késztermékek, valamint alkatrészek, alvállalkozói tevékenységek adásvétele a műanyagipar képviselői számára, de kiterjesztenénk olyan folyamatokra, üzleti tevékenységekre is, amelyek nem szakmaspecifikusak, de a vállalkozásoknak fontos lehet. Ennek a rendszernek a részletes kidolgozása jelenleg folyamatban van.

A megválasztásunk óta eltelt időszakban létrehoztuk munkacsoportunkat, amelynek képzésre, szemléletformálásra kidolgozott stratégiai tervét szeptemberben mutattuk be az elnökségnek. Ezt három fő terület köré építettük, először is a műanyagiparnak a képviseletét erősítjük tovább a közép- és felsőfokú képzésekkel kapcsolatos jogalkotásban, illetve figyelemmel kísérjük annak megvalósulását. Korábban mind a tagság előtt, mind a POLIMEREK-ben bemutattuk már programunkat arról, hogy az MMSZ tagvállalatai által validált igényeket vittük be az új szakképzési törvénybe az Ágazati Készségtanácsok munkáján keresztül, ami most megjelenik az új műanyag-feldolgozó és a szerszámgyártó képzésekben. Ezt az aktív tagvállalati kommunikáción alapuló munkát kell folytassuk a következő időszakban, hogy az új képzési rendszerre a vállalatok hatékonyan rá tudjanak csatlakozni. Hasonlóan közelebb kell hozzuk tagvállalataink üzleti igényeihez az egyetemi oktatást, ami egy koordinációs, facilitátori munkát kíván a szövetségünk részéről. Az oktatási kormányzattal az érdemi kapcsolattartás az elmúlt évekhez hasonlóan előtérbe kerül. Ez volt az első kiemelt terület, a második az, hogy a jövőben is ápolnunk kell a kormányzattal a kapcsolatot, ezen a területen fokozni kell aktivitásunkat, úgy a szakképzéssel, mint a szemléletformálással kapcsolatban. Az ITM mellett vonatkozik ez a Kereskedelmi és Iparkamarára, ezen belül az Ágazati Készségtanácsok munkájára, illetve az egyetemek és a középiskolások vonatkozásában is. Az általános ismeretterjesztés és szemléletformálás keretében tartalmi elemeket dolgozunk ki, amit különböző kommunikációs csatornákon eljuttatunk a társadalom széles köreihez, úgy a hétköznapi életre vonatkozóan, mint az oktatási intézményekben.

Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a műanyagok társadalmi megítélésére is, és ez már a harmadik kiemelt terület. Az egyes társadalmi csoportok felé olyan üzeneteket, ismeretet kell eljuttassunk, amik a műanyagoknak a gazdaságban és a társadalomban betöltött valós szerepét hűen tükrözi. Alacsonynak ítéljük meg a nők reprezentáltságát a műszaki  területeken, ezen is szeretnénk változtatni, így több más szervezet mellett együttműködést kialakítani a Fiatal Kutatók Akadémiájával és a Nők a Tudományban Egyesülettel. Vannak olyan nagysikerű hazai rendezvények, amelyek eddig nem voltak kellő mértékben látókörünkben, szeretnénk tagvállalataink aktivitását is fokozni például a Kutatók Éjszakája vagy a Lányok Napja rendezvénysorozatok népszerűsítésében, az azokon való részvételben. Stratégiánk szorosan kapcsolódik a Kommunikáció és Nyilvánosság munkacsoport tevékenységéhez, több területen fogunk majd velük együtt dolgozni.

A LEGO, mint a világpiac ismert szereplője is csatlakozott a Magyar Műanyagipari Szövetséghez. Van arra rálátása, hogy milyen különbözőségek vagy hasonlóságok vannak a magyar és a dán szövetségek érdekképviseleti munkájában?

Nagyon érdekes, hogy mennyire konvergál a két ország szövetségének gondolkodása, a fókuszok mindkét országban ugyanúgy a körkörös gazdaságra való átálláson, a megújuló energiaforrások fejlesztésén, az élelmiszer pazarlás csökkentése érdekében a fejlett élelmiszer csomagolás kifejlesztésén vannak. Dániában is cél a CO2 kibocsátás csökkentése, amit a közlekedési ágazatban a nehéz alkatrészek könnyebb műanyag alkatrészekre való cseréjével érik el, és fontos az is, hogy az újrahasználattal és az újrahasznosítással dolgozzanak a teljes értékláncban. Az egészségügyi és gyógyászati termékek fejlesztése szintén célkeresztben van, kutatás-fejlesztéseikkel, új technológiák bevezetésével törekszenek arra, hogy emberek millióinak életminőségét javítsák, tartsák fenn. Az építőipar és az infrastruktúra számára ösztönzik az új klímabarát megoldások létrehozását, és kiterjednek fejlesztéseik a fenntartható műanyagokra, valamint az energiahatékony gyártási technológiákra is.

Működésüket úgy határozták meg, hogy a Dán Műanyagipari Szövetség optimális keretet biztosít a dán műanyagipari vállalkozások sikeréhez azáltal, hogy felkészíti őket a jövőre, amikor a zöld átállás előfeltétel lesz számukra az erőforrások jobb megőrzésére és új, vonzó munkahelyek megteremtésére. Azt fogalmazták meg, hogy tagjaik a műanyagok egyedi tulajdonságait használják a társadalom kihívásaira adott megoldások megtervezésére, így a műanyag egy értékes forrás, teljesen egyedülálló tulajdonságokkal és számtalan lehetőséggel.

Dániában ugyanúgy kiemelten kezelik az oktatás és szakképzés kérdését, de a mindennapokban a környezettudatos nevelést is. A műanyag ésszerű kezelése érdekében a társadalom különböző csoportjainak tartanak felvilágosító oktatást és azt vallják, ahhoz, hogy közelebb kerüljenek a körforgásos gazdaság céljainak eléréséhez, az egész társadalomnak – és nem csak a műanyagiparnak – meg kell változnia és segítenie kell ennek a folyamatnak a megvalósítását.

A zöld átállás érdekében egy még innovatívabb, kompetensebb és felelősségteljesebb műanyaggyártást céloztak meg, de törekszenek arra is, hogy még vonzóbb dán munkahelyeket hozzanak létre, és mindezen célokat bolygónk erőforrásainak jobb megőrzése érdekébe állítják. Az MMSZ tagjaként ezeket az elveket és gyakorlatokat szeretnénk erősíteni az elnökségi munkában is.

A felügyelő bizottság azzal értékelte az MMSZ munkájának sikerét, hogy tudatosan építette fel elnökségét, vagyis a műanyagipar valamennyi szegmense képviseli magát a testületben. Ön pozíciójánál fogva – más mellett – a kis- és középvállalatokat képviseli az elnökségben. Egyik nyilatkozatában azt emelte ki, hogy a magyar termelő vállalkozások az elmúlt tíz évben erőn felül teljesítettek, növelték kapacitásaikat, követve a vevői, piaci igényeket és kihasználva az elérhető európai uniós pályázati források nyújtotta lehetőségeket. Az új szemléletű átalakulás azonban még korántsem ért véget. Ha az elmúlt időszakra tekintünk vissza, hogyan változott a hazai cégek igénye, és ezekre milyen segítséget tudott nyújtani válaszul az MMSZ?

A hazai cégek igényét a rendkívül gyorsan változó globális gazdasági, piaci környezet és ma már sajnos a pandémiás helyzet határozza meg. Manapság sok esetben a megoldáshoz vezető irányt sem könnyű megtalálni, nemhogy magát a jó megoldást. Az elmúlt években több olyan, eddig soha nem látott események sorozata, globális kihívások történtek, amik még a legmerészebb gazdasági, piaci előrejelzésekben sem szerepeltek. Elegendő csak az elmúlt évekre, illetve a hónapokra gondolni, mint az ellátási láncok problémái, a szállítmányozás rendkívüli kihívásai, vagy a villamosenergia krízis. Az elmúlt két évben a COVID helyzet egy új világot teremtett, mely világban egyik napról a másikra korábban nem tervezhető események történnek. Meg kell azonban állapítani, hogy a pandémia kezelése a műanyagipar termékei nélkül kezelhetetlen lett volna. A műanyag csomagolóanyagok biztosítják és növelik a higiéniát, ami most még fontosabb, mint eddig. A védőfelszerelések területén nincs a műanyagnak alternatívája, miként az orvosi, gyógyító eszközök, berendezések jelentősebb része is műanyag.

Az MMSZ-nek is ezekhez a kihívásokhoz kell a lehető leggyorsabban alkalmazkodnia, képviselni a műanyagipart és segítséget nyújtani a vállalatoknak. Úgy érzem, a jelenlegi helyzetben még fontosabb, mint eddig egy olyan közösségbe, szövetségbe tartozni, melyben közös céllal és elhivatottsággal rendelkező vállalatok együtt keresnek megoldás a globális kihívásokra.

A múltban itt lehetett hiányérzetünk a szövetség hatékonyságában, mert igen sok sikeres projekt mellett voltak olyan területek, melyek kevésbé tudtak támogató segítséget nyújtani. A jelenlegi kihívások és az MMSZ vezetésében elindult átalakulási folyamat megfelelő irány lesz ezen hiányosságok kezelésére és egy még sikeresebb, erősebb képviselet megteremtésében.

A 2021 nyarán felállított új struktúra szerint alelnökként Ön munkacsoportja élén a kommunikációért és a műanyagipar nyilvánosság előtti bemutatásáért felel. Milyen terv szerint végzik majd feladatukat?

Legfontosabb feladatunk az MMSZ új stratégiai felelősségi területein elkezdeni a munkát, ezek a körforgásos gazdaság, az üzletfejlesztés, a képzés-szemléletformálás és a kommunikáció-nyilvánosság. Ezek metszetét erősítő közös pontoknak és feladatoknak a kialakításával megkezdik munkájukat a munkacsoportok. Eredményesen csakis akkor fogunk tudni előrelépni, ha koncentráltan, a legfontosabb kérdésekben együttdolgozva tudjuk képviselni a szövetség és a tagvállalatok érdekeit.

A kommunikáció a mai világban már sokkal több, mint egy eszköz. Kommunikációs munkacsoportunk legfontosabb feladata azon kommunikációs csatornák és tartalmak kiépítése, mely a műanyagok fontosságának bemutatásával olyan széles társadalmi közösséget is el tud érni, mely eddig hiányzott. Jelenleg egy profin felépített social media megjelenésén dolgozunk, melynek elindítása még ebben az évben megkezdődik. Rendkívül fontosnak tartom, hogy erős együttműködéssel – szövetség, egyetemek, social media szakértők, tagvállalatok – hiteles csapattal meggyőző, szakmailag támogatott tartalommal, széles körben elérhető felületet hozzunk létre.

Különböző környezettudatos kampányokban szeretnék felhívni a figyelmet a szennyező/szemetelő magatartásra. A környezetet az emberek szennyezik, a nulla hulladék a lerakókban, a bölcsőtől a bölcsőig kampányok kapnak kiemelt megjelenést. Fontos PR feladatunk annak terjesztése, hogy miért kell szelektíven gyűjteni a műanyag hulladékot és, hogy minden termék készülhet reciklált anyagból.

Markánsan jelentkezett az az elvárás, hogy a szakma választ adjon a műanyagipart ért kritikára és vádaskodásra. Milyen lépéseket tesz az MMSZ, hogy a műanyag ne úgy éljen a köztudatban, mint ami káros a környezetre?

Teljesen külön kell választani a populáris szemeteléssel okozott környezeti károkat és az emberiség által valaha alkotott, legsokoldalúbban felhasználható, végeláthatatlan lehetőséget magában rejtő, tudományra alapuló műanyagipart. Oktatás, képzés, tájékoztatás a műanyagok pozitív tulajdonságainak széles körben történő megismertetésére, és sok munkával, szakmaisággal a tudatos hulladékgyűjtés és újrahasznosítás nyilvánosságra hozatala, ez a feladatunk. Hallaniuk kell szakmai körökből az embereknek a közhiedelemben keringő tévhitek valós megközelítését. Megismertetni a sokoldalú felhasználásból adódó számtalan előnyt a közvéleménnyel, a mai modern ember életében kiválthatatlan, pótolhatatlan anyagot.

Szövetségünk a COVID-19 vírus okozta gazdasági válsághelyzet kezdetétől fogva felmérő kérdőívekkel térképezte fel a műanyagipar aktuális helyzetét. 2020-ban ez összesen négy kérdőívet jelentett, az ezekre kapott visszajelzéseket azonnali, valós-idejű elemzésekben mutattuk be a szövetség havilapjában, a POLIMEREK magazinban. Felméréseinkben alkalmanként mintegy 90-100 visszajelzést kaptunk. Idén tavasszal egy nagyobb lélegzetű felmérésben térképeztük fel a vírus gazdasági hatásait, ebben az értékelésben már két évre visszanyúló rátekintést is be tudtunk mutatni, lapunk áprilisi számában.

Folytatódtak egyeztetéseink az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) is, 2020 augusztusa és 2021 májusa között a Műanyagipari Tudományos Klaszter munkacsoportjai elkészítették javaslataikat a műanyagipari stratégiával kapcsolatban, amelyet dr. Belina Károly összegzésében mutattak be a minisztériumban. A Magyar Műanyagipari Szövetség öt hozzájárulást nyújtott be a munka akkori fázisában, ezek a következők voltak: Magyarország műanyagpiaca 2019; Középtávú iparfejlesztési javaslat; Másodnyersanyagok előállításának és felhasználásának ösztönző rendszere; Kommunikáció, tájékoztatás, szemléletformálás; Műanyagipar aktuális helyzetének, változásainak bemutatása a COVID-19 válság következtében. Emellett az MMSZ ugyancsak közreműködött az egységes javaslat-anyag összeállításában, megformálásában.

A munkacsoportok a fentiek mellett a következő témakörökben készítették el hozzájárulásaikat, javaslataikat: a világ és az EU műanyagpiacainak legfontosabb adatai; a csomagolóipar; a bioműanyagok; körforgásos műanyagipar-hulladékok-másodnyersanyagok; kutatás-oktatás-tájékoztatás.

Az ITM elkészítette Magyarország következő hét évre vonatkozó hulladékgazdálkodási stratégiáját is, ezt a tervezetet – más társszövetségek mellett (pl. a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), amely integrálta a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének (HOSZ) és a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) – mellett szövetségünk is véleményezte (2021. július-augusztus). Bár az MMSZ-nek alapvetően nem szakmai területe a hulladékgazdálkodás, két szempontból mégis magunkénak kell éreztük ezt a rendkívül fontos és jelentős súllyal bíró nemzetgazdasági területet. Az egyik, hogy a műanyag a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás szempontjából alapvetően meghatározó jelentőségű, illetve korunk leghatékonyabban újrahasznosítható anyaga. Elsődleges számunkra, hogy a műanyagra – származzon az akár másodlagos (hulladék) forrásból – értékként, nyersanyagként tekintsünk. A másik kiemelt szempont, hogy az MMSZ tagjai között fontos újrahasznosító cégek vannak, így ebből az okból is vettünk részt ennek a területnek az alakításában.