Megrendezte első műanyagipari konferenciáját a Magyar Műanyagipari Szövetség
Új szakmai fórummal bővült az MMSZ rendezvénypalettája. Az első alkalommal megrendezett Műanyagipari konferencia célja az volt, hogy neves előadók tágabb kitekintést adjanak a műanyagipar számára a jelenlegi háború és pandémia sújtotta helyzet kilátásairól, gazdasági lehetőségeiről, várakozásokról, a polimerárak alakulásáról. Beszámoltak az MMSZ alelnökök az általuk vezetett munkacsoportok stratégiájáról, az elmúlt egy évben elért eredményeikről. Jelen összeállításunkban Dr. Demjén Zoltán, Palócz Tamás és Tóth Csaba előadásainak összefoglalóját olvashatják, következő lapszámunkban pedig Dr. Csath Magdolna közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora előadásával folytatjuk, amelynek címe: A magyar gazdaság lehetőségei a pandémia és a háború szorításában.
A MŰANYAG HULLADÉK ÉRTÉK
Négy területre fókuszál az MMSZ műanyagstratégiája a körfor- gásos gazdaság terén: a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulla- dékgyűjtésre és a reciklálásra; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával összefüggő kérdésekre; a biológiailag lebontha- tó műanyagokkal kapcsolatos stratégiára; valamint a jogalkotóval való együttműködésre – kezdte előadását Demjén Zoltán alelnök, a BASF Hungária nyugalmazott igazgatója. – Azt ki kell jelenteni, hogy a műanyag hulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés tudatosítása, cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül – jelentette ki az alelnök, majd így folytatta: Jelenleg évente körül- belül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek körülbelül 10%-a, 350 kilotonna a hasznosítható műanyag hulladék, ebből 200 kilotonnát, vagyis 57%-ot dolgozunk fel, nagyjából 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítás- sal. Ha a két számot egymásból kivonjuk, akkor megkapjuk, hogy 150 kilotonna, vagyis 43% a hulladéklerakóba kerül. Ez egy nagyon rossz szám, ezen mindenféleképpen változtatni kell! A hulladék- gyűjtő szigeteken gyakran áldatlan állapotok uralkodnak, de ez per- sze nem a lakosság hibája, a háttér logisztikai lánc nem működik tökéletesen, ezért kell egyfajta központi támogatás, hogy ez a folya- mat még gördülékenyebbé váljon – emelte ki az előadó.
A cél 2025-re, hogy nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba. Ez egy kiemelt célkitűzés, kérdés, hogy meg tudjuk-e valósítani. Mindenesetre vannak előttünk jó példák. A másik cél, hogy 50% legyen a mechanikai reciklálás aránya. Ezek egyébként nem új dolgok, nem is mi magyarok találtuk ki, hanem európai törekvés is egyben. Számokra lefordítva ez 2025ben 170 kilotonnát jelent majd. Az előadó példaként hozta fel Németországot, ahol 2018-ban nullához közeli érték volt a lerakókba jutó műanyag hulladékok százalékos aránya. Úgy érték el ezt az eredményt, hogy 2006 körül hoztak egy határozott intézkedést, miszerint a lerakókba egyáltalán nem szabad műanyag hulladékot juttatni. Ennek eredményeképpen a hulladéklerakókba jutó mennyiség folyamatosan csökken, tart a nullához.
A 2018-as újrahasznosítási arányokat összehasonlítva Magyarországon, Németországban és az Európai Unió 27+3 országában megállapítható, hogy míg a hulladéklerakókba jutó mennyiség Magyarországon 44%, addig Németországban 1%, az EU 27+3 (Norvégia, Nagy-Britannia és Svájc) országaiban pedig 21%. A mechanikai hasznosítás aránya Magyarországon 2018-ban 29%, 2020-ban 33% volt, ami nagyjából azonos arányú a többi ország átlagával: Ha így nézzük a statisztikát, akkor e tekintetben nincs nagy baj. A probléma az energetikai hasznosításnál jelentkezik. Nálunk ez 2018-ban 26% volt, a németeknél 62%, az európai uni- ós átlag pedig 43%-ot tett ki. Ezeknek a számoknak az az üzenete, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni – figyelmeztetett Demjén Zoltán.
Több alkalommal kinyilvánította már az MMSZ, hogy egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést. Támogatja a Hulladékgazdálkodási Tervben rögzített cselekvési irányelveket és egyetért a házhoz menő, elkülönített gyűjtés megszervezésével. Szintén támogatja a visszaváltási rendszer bevezetését, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének. Az előadó idézett egy mondatot a 2021-2027-re vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Tervből, miszerint: Válogató és előkezelő kapacitások fejlesztése, valamint a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás, motiváció fokozása, bővítése szükséges. Ez tulajdonképpen az MMSZ hitvallásának is tekinthető – erősítette meg Demjén Zoltán, majd hozzátette, az MMSZ támogatja a reciklálás egy új módozatát, a kémiai reciklálást is, amely egyre nagyobb lendületet kap, és koordináló szerepet vállal ebben témakörben, amennyiben az érdekelt felek erre igényt tartanak. A kémiai reciklálás során pirolízissel a műanyagot visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.
Főbb üzeneteket megfogalmazva ebben a témakörben az előadó megemlítette, hogy az új válogatóüzemek tervezéséhez a ReMat hulladékhasznosító cég felkínálja szaktudását és tapasztalatát. Szükség van a hulladékválogatók optimális tervezésére, mert azok nem alkalmasak szelektív hulladékgyűjtésre:
A műanyag hulladék érték, ezért nem szabad exportálni a minőségi hulladékot, mert nagy az igény a jó minőségű regranulátumra. Egyetemek, kutatóintézetek intenzív bevonása szükséges ennek megoldására, valamint az újrafeldolgozási technológiákat folya- matosan fejleszteni kell. Fontos az energetikai hasznosítási kapa- citás növelése a hulladéklerakóba került mennyiség megszüntetése érdekében. A lakosságot ösztönözni kell a szelektív hulladékgyűj- tésre. Az oktatás, szemléletformálás terén pedig be kell mutatni a műanyag hulladékok fajtáit, a biológiailag lebontható műanyagok szerepét, oktató- és kampányfilmeket kell készíteni – állapította meg az MMSZ alelnöke.
Az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatban az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom esetében is kedvezőbb megoldást jelent. Úgy látják, hogy nem megoldott nagyon sok termék, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközök helyettesítése, higgadt és megfontolt átgondolásra van szükség ahhoz, hogy mit mivel pótolunk. Bizonyos esetekben az egyszer használatos műanyagok nem pótolhatóak, több más mellett az egyszer használatos orvosi fecskendők sem:
Szerencsére eddig még senki nem állt elő olyan innovatív ötlettel, hogy ezeket a termékeket ténylegesen más megújuló forrás- ból kellene készíteni – folytatta gondolatmenetét Demjén Zoltán. A polisztirolból készült ételdobozok és evőeszközök kiváltása már megtörtént, például cukornádból készült dobozokkal és fa evőesz- közökkel. Kérdés azonban, hogy ez ténylegesen előreviszi-e a kör- nyezetvédelem ügyét? Abból kell kiindulni, hogy ha ezeket haszná- lat után összegyűjtik és megfelelőképpen megsemmisítik, elégetik vagy reciklálják, nem jut műanyag a hulladéklerakóba, tehát a ter- mészetbe sem. Akkor ezeknek a hagyományos műanyagból készült termékeknek miért ne lehetne létjogosultsága a sokkal nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező más anyagokkal szemben?
A biológiailag lebontható műanyagok témakörében az MMSZ támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését, itt kiemelt szerep jut a biológiailag lebontható anyagokból készült nagyon vékony fóliáknak. A biológiailag lebontható anyagoknak életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekben a helyük, ahol irányított körülmények között történik a lebomlás, különben a biológiai lebonthatóságnak nincs értelme. A szelektív hulladékgyűjtés is kiemelt jelentőségű, mert összekeveredve a hagyományos műanyagokkal romlik a reciklált granulátum tulajdonsága. A környezetvédelmi termékdíj új szabályozásában már nem szerepel döntő kritériumként a teljes biobázikusság, csak a biológiai lebonthatóság a feltétele. Az MMSZ támogat minden olyan kezdeményezést, mely a hazai gyártásra irányul, mert adottak a megújuló nyersanyagforrások, az infrastruktúra és a szaktudás, az igények nagyobbak a világ jelenlegi termelésénél. Az előadó itt megemlítette, hogy Magyarországon is tervezik politejsav gyártókapacitás kiépítését.
Demjén Zoltán előadása végén megjegyezte, hogy az MMSZ szakmai anyagokkal támogatja a jogalkotók törekvéseit, folyamatos párbeszédet folytat a megfelelő minisztériumokkal, segíti a műanyagok harmonikus beillesztését a körforgásos gazdaságba és annak megvalósításában aktív szerepet vállal.
PROFESSZIONÁLIS VÁLASZ A TÉVHITEKRE
Az elnökség elmúlt évi szervezeti változása hozta meg azt a lehe- tőséget, hogy a sokat támadott műanyagokkal kapcsolatos kommu- nikációs szemlélet formálására egy önálló munkacsoport kezdje meg működését – kezdte előadását Palócz Tamás MMSZ alelnök, a Kaposplast Kft. ügyvezető igazgatója, majd így folytatta több célt tűztünk ki magunk elé. Nemcsak az MMSZ munkáját kell kom- munikálni, hanem emellett egyik legfontosabb feladatként fel kell építeni egy olyan rendszert is, amely csatornát biztosít a tagválla- latok és a tagvállalatokon kívüli világ számára. A szövetség nem rendelkezett korábban olyan eszközökkel, amelyekkel ezt teljes mértékben meg lehetett oldani, ezért első feladat volt a kommuni- kációban annak megjelenítése széles körben, hogy a műanyag egy olyan anyag, amely nélkül már nem tudunk létezni.
Ennek a célnak az elérésére a POLIMEREK szakmai folyóiratot említette elsőként Palócz Tamás, ami ma Magyarországon az egyetlen olyan professzionális, tudományos műanyagipari folyóirat, amelyben a szakma a legmagasabb szinten képviselteti magát tudományos fokozatokban, lektorizációban, és az egyetlen olyan felület, amely célirányosan hirdetést biztosít a szakma számára. A pályázati lehetőségek folyamatos közzététele az állami- és társszervekkel való kapcsolattartásnak az egyik lehetősége. A további eszközök közt kell említeni az MMSZ weboldalát, a MTA rendezvényeket, a kapcsolatépítő rendezvényeket és szakmai napokat, a közösségimédiát, a Facebook-ot, az egyetemi pályázatokat és együttműködéseket, a kampányokat és az MMSZ-t, mint piaci teret – folytatta beszámolóját Palócz Tamás.
Egy évvel ezelőtt még a koronavírus-járvány határozta meg az életünket és nem sok lehetőségünk volt arra, hogy személyes kap- csolatot teremtsünk, ezért a közösségimédia felé kellett fordulni. Az elmúlt hónapok fő feladata volt, hogy kialakítsuk az MMSZ Facebook Csoportját. Ez a kommunikációs munkacsoport megalakulásával kezdődött, melyben nagy segítség volt, hogy olyan tagok kerültek be, akik ezért az ügyért tenni akartak. Lehet, hogy több kritika is ér minket azzal kapcsolatosan, hogy miként kellene működnie a szö- vetségnek. A szövetség akkor fog tudni a leghatékonyabban működ- ni és a legtöbb réteget kiszolgálni, hogyha képes az összefogásra. Ez a munkacsoport ezért dolgozik, együtt gondolkodva próbá- lunk tenni azért, hogy minél szélesebb körben sok témát, problé- mát és felvetést tudjunk közvetíteni, véleményezni és eljuttatni a kollégákhoz.
A munkacsoport az MMSZ elnökségének felügyeletével működik, a tagvállalatok és a szövetség négy munkacsoportja együttműködve próbálja megalkotni a kommunikáció irányát. A diákságot is bevonták a munkába, a Műegyetem Polimertechnika tanszékének a szakosztálya is állandó résztvevője a kommunikációs munkának.
A közösségimédia területéről elmondható, hogy ma már mindenki „facebookozik”, és ezt próbáltuk a lehető legprofibb módon felépíteni. A nulláról indultunk decemberben, ekkor volt a premierje az MMSZ Facebook oldalának. Jelenleg 850 követővel büszkélked- hetünk, naponta egynél több témát posztolunk a műanyagipart érin- tő kérdésekben – folytatta az alelnök. Néhány példát is említett. A szlovákiai PET palack betétdíjas rendszeréről szóló poszttal kapcsolatban 3700 reakciót számoltak a megjelenést követően a Facebook-on, 230 hozzászólással és 370 megosztással. Szintén magas, 3600 volt a reakció azzal a bejegyzéssel kapcsolatban, hogy a műanyagot bűnbaknak kiáltották ki, miközben nincs megfelelő alternatívája: – Természetesen az MMSZ bizottságokból és munkacsoportokból érkező adatokat is megosztjuk. Működik a Facebook, iratkozzanak fel rá, kövessenek minket, szóljanak hozzá és osszák meg a bennük lévő információkat! – hívta fel a hallgatóság figyelmét Palócz Tamás.
A sajtómunkával kapcsolatban kiemelendő az újsághirdetések megjelentetése, ezek száma folyamatosan nő. A nyomtatott sajtóban nagyon sokan átveszik az MMSZ híreit és további jelenlétre törekszenek az országos médiumokban, cél a széleskörű tájékoztatás minden fórumon, ami jelen pillanatban elérhető. Már él
az MMSZ új weboldala (www.huplast.hu), nagyon szoros együttműködésben majd a POLIMEREK-kel, az újság weboldalával és az MMSZ Facebook Csoportjával.
A személyes kapcsolatokra nagy hangsúlyt kell fektetni, de az MMSZ szeretné tovább bővíteni a kampányokat óriásplakátokon, televíziós megjelenéssel és az iskolákban is. Mivel az MTA rendezvény először volt elérhető online, ezért az ott elhangzott előadásoknak a folyamatos megosztása történik az iskolák, középiskolák felé, hogy azok is meg tudják nézni, akik esetleg személyesen nem jutottak el erre a rendezvényre.
Az MMSZ, mint piaci tér létrehozása folyamatban van, ennek célja az informálás és tájékoztatás, egy olyan fórum lesz rövidesen, ahol a tagvállalatok meg tudják jeleníteni az igényeiket, feltehetik például használt gépeiket, alapanyagaikat, elfekvő készleteiket – zárta előadását a tervek felvázolásával az alelnök.
A JÖVŐBE FEKTETÜNK
A képzéssel kapcsolatban nagyon sok dologról hallottunk már korábban és foglalkozni kell azzal, hogy a képzés hogyan működik az országunkban, hogyan működik ezen belül a műanyagiparban. Felvállaltuk mi is az MMSZ-en belül azt a fajta előremutató gondol- kodást, hogyan is kellene viszonyuljunk a képzéshez és az ismeret- terjesztéshez, mindezt azért, hogy fejleszteni tudjuk a műanyagipart a fenntarthatóság érdekében, legyen az érdekes a fiatalok számára, legyen érdekes a szakemberek, a jövő szakembereinek számára. Három nagy stratégiai területet tartunk számon. Ezek: a műanyag- ipar képviselete a közép- és felsőfokú képzésekhez kapcsolódó jogalkotásban és képzések megvalósításában, kapcsolattartás a kormányzati intézményekkel, valamint a műanyagok gazdaságban és társadalomban betöltött valós szerepének tudatosítása, társa- dalmi megítélésének javítása – fogalmazta meg nyitógondolatait Tóth Csaba MMSZ alelnök, a LEGO Manufacturing Kft. senior igazgatója.
A közép- és felsőfokú oktatásban, a jogalkotással kapcsolatban tükröződni kell annak a fajta elvárási szemléletnek, amit látni sze- retnénk az elkövetkezendő szakember generációban. A kormány- zati kapcsolattartásban elég nagy tapasztalatunk van, hogy miként működik ez, a mostani kormányváltás majd eldönti, hogy kikkel kell a kapcsolatot tartani az elkövetkezendő időben. Át kellett gondolni, hogy mi az, amit kézzelfoghatóbb módon közelebbről meg tudunk, illetve meg kell majd néznünk. Dinamizálni szeretnénk a kapcsola- tokat, itt példaként említhető korábbról a kormányzattal való együtt- működés az új szakképzési és felnőttképzési törvény megalkotásá- ban. A tagvállalati vélemények, igények felmérése terén dinamizálni kell az információáramlást az elnökség, az iroda és a tagvállalatok között, a kommunikációs munkacsoporttal együtt. Szükség van a kommunikációs csatornák felülvizsgálatára is – folytatta a feladatok ismertetését az alelnök.
Az oktatási, kormányzati, kamarai intézményekkel való kapcsolattartásban fenn kell tartani a szakmai utánpótlás specifikációt, tehát azokat a szakágazatokat, amelyeket a műanyagiparban fejleszteni és életben tartani kell. Az általános ismeretterjesztés, szemléletformálás terén nagy az átfedés az egyes munkacsoportok között: Az iskolai ismeretterjesztésben legyünk ott a fiatalokkal, legyünk ott az iskolákban virtuálisan és fizikálisan is. Nagyon sokunk számára friss téma, vajon kell-e női mérnök, kell-e női karbantartó? Kellenek azok az inspirációk, amiket a hölgyek, lányok felé tudunk vinni. Éppen azért támogatunk és leszünk jelen olyan rendezvényeken, mint a Kutatók Éjszakája, Lányok Napja, és a pályázatok folyamatos monitorozása is a palettánkon lesz.
Sok energiát fektetett abba az MMSZ, hogy megszólítsa a diákokat, fiatalokat az MTA rendezvények kapcsán, az eredmény nem maradt el. Az iskolai ismeretterjesztés, szemléletformálás terén meg kell említeni a Polimarker projektet, ami iskolákat célzó, részben fizikális, részben virtuális mobil applikáción keresztül működő egyfajta műanyagos műveltséget megcélzó ismeretterjesztést jelent. Meg kell fontolni, hogyan lehet ezt a projektet életben tartani, illetve megújítani akár más alternatív megoldással. Mindenképpen be kell vonni ebbe a diákokat, ugyanúgy, mint ahogy a Polimarker fejlesztésekor a Műszaki Egyetem hallgatóit:.
A nők reprezentációjában a műszaki területen nagyon hosszú út áll előttünk. Együttműködésre kell törekedni a Fiatal Kutatók Akadémiájával, az EJMSZ-szel, a Nők a Tudományban Egyesülettel. A Kutatók Éjszakája, a Lányok Napja olyan kézzelfogható progra- mok, ahol az MMSZ nagyon jó felületet találhat arra, hogy rend- szeresen kapcsolatban tudjon lenni a fiatalokkal személyesen is. A Lányok Napja nem annyira elterjedt kezdeményezés még az országban, de nagyon sok vállalat csatlakozott az idei rendezvény- hez, amely kapcsán meg kell említenem azt az eredményt, hogy az MMSZ a fogadóhelynek jelentkező tagvállalatai számára kedvez- ményes regisztrációs díjat tudott biztosítani. Nyújtsunk kezet egy- másnak, fektessünk bele energiát, működjünk együtt abban, hogy ezeken a területeken is elérjük a stratégiai célkitűzéseinket – zárta előadását Tóth Csaba.
