Világvándorok

Nyughatatlan gyermek voltam. Hittem az ismeretlen csodájában. Hányszor hallották tőlem szüleim gyerekkoromban, hogy világgá megyek! Volt hogy a szomszéd néniig jutottam, volt hogy barátnőmék házáig, ahol az elindulás izgalmának átélése után elégedetten hajtottam fejem este a párnára.
Világkörüli utam második napját már rendszerint otthon töltöttem, de a gyermekkorban feléledő vonzást a felfedezésre váró végtelenség iránt, mind a mai napig nem felejtettem el. A bizonyosságot, hogy egy egész világ vár rám – csodás városok és emberek, művészet és zene, valódi szépség, különös illatok és zajok –, s ha elindulok, az egész az enyém lehet.
Minden utazásnak van egy titkos célja, amelyről az utazó mit sem sejt. A mindennapiságból való kikerülés során lelkünk és elménk újjászületik, a helyváltoztatás kizökkent megszokott köreinkből, nem csak testben, gondolkodásban is. Bőrünkön érezzük, tapinthatóvá válik a valóság, amit addig a tévé közvetített nekünk, megelevenedik minden, amit addig a hírekben, könyvekben, színes magazinokban láthattunk és olvashattunk.
Minden útnak, még a tévútnak is van egy olyan rejtett úti célja, aminek az utazó nincs tudatában. A valódi utazók bejárják az egész világot és hihetetlen kalandokat élnek át. A legtöbb úton lévő azonban csak turista, aki azt hiszi, hogy bejárja a világot, pedig csak nézelődik és nem megéli, csupán elfogadja az elé tett élményeket.
Voltak évek, amikor én is végtelen utakra indultam, mígnem megtapasztaltam, hogy körbe utazhatom az egész világot keresve valamit, de amire igazán vágyok, hazaérkezésem után itthon találom meg. Azóta kevesebbet utazok. Tudom, rengeteg realisztikus részletet elmulasztok, de a szív akkor is utazik, ha a láb és a fej marad.
Én most megálltam. Azt érzem, hogy csak az álló ember, a nyugodt lelkű és nyugodt szemű, aki használja mind az öt érzékszervének képességét, fogadja be a világot – a nagy kalandokat, a feledhetetlen pillanatokat, de a kényelmetlen és kínzó emlékeket is.
Számomra most a felejthetetlen pillanatot a Velencei-tó adja. Este hét körül elsimulnak a hullámok, a vörös napkorong pedig megfontolt járással elindul a pákozdi hegyek mögé. Én akkor indulok lassú tempókkal a tó közepe felé. S hogy milyen ott a napnyugta? Gomolygó felhők, titokzatos, lidérces, folyamatosan változó fények káprázata, s körös-körül víz, csend, nyugalom, béke. A nappal és az éjszaka határán indulok vissza, s mielőtt a formák a szürkületben végleg elenyésznek, újra partot érek. Ez a pillanat semmihez nem fogható teljes megnyugvás. Ebben a pillanatban tűnik el az éles határ ég és föld között.
A vakáció olyan, amilyenné varázsolja az ember. Kívánok Önöknek erre a nyárra örömöt, pihenést, kalandot. Keljenek útra – közelire, vagy távolira –, de tegyenek úti csomagjukba Polimereket is! Aktualitásokkal, szakmai és tudományos cikkekkel készültünk júliusi számunkban. Olvassanak minket, most is érdemes!
J. Mező Éva
főszerkesztő



Aktuális szám tartalma – 3. évfolyam, 7. szám

Bővít hazánk egyetlen babatermék gyártója


Polimerek 2017, 3(7), 196

Módosult a rendelet a csomagolásokról


Polimerek 2017, 3(7), 196

7,6 milliárd forint támogatást nyertek kutatóhelyek


Polimerek 2017, 3(7), 196

Nehéz kérdés: mi lesz a leszerelt szélkerekekkel?


Polimerek 2017, 3(7), 197

Multilaterális adóegyezményt írtak alá Párizsban


Polimerek 2017, 3(7), 197

A megújuló forrásból származó alapanyagokból készült műanyagok után nem kell termékdíjat fizetni


Polimerek 2017, 3(7), 197

Július közepén már a kormány elé kerülhet a műanyagipar fejlesztési stratégiája

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az elmúlt évben megalkotta azt az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégiát, amelynek célja Magyarország újraiparosítása. A szaktárca az MMSZ, illetve az ágazat szakembereinek közreműködésével megkezdte a vegyi-, és ezen belül a műanyagipar stratégiájának kidolgozását, integrációját a hazai gazdaságot megújító Irinyi Tervbe. Pomázi Gyulát, az NGM iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkárát az MMSZ közgyűlésén adott tájékoztatása után kérdeztük a részletekről.

Polimerek 2017, 3(7), 198
Buzási Lajosné

Magyarország műanyagipara 2016-ban (I.)

Az összeállításban tájékoztatást adunk a műanyagok termelésének, felhasználásának, feldolgozásának, illetve a műanyagokból előállított termékek külkereskedelmi forgalmának 2016. évi eredményeiről, és összehasonlítjuk azokat az elmúlt évek adataival. Az adatgyűjtést a Magyar Műanyagipari Szövetség 354 hazai – zömében 50 tonna feletti mennyiségű – műanyag-feldolgozást végző cég körében végezte el.

Polimerek 2017, 3(7), 200

Folyamatos az egymásra figyelés a szakma, az oktatók, a kutatók és a hallgatók között – Hagyományos szakmai összejövetel a BME Műanyag- és Gumiipari Laboratóriumában

Az immár sok éves hagyománnyal rendelkező esemény célja, hogy összehozza a magyarországi műanyagipari vállalatokat, valamint az oktatásban és kutatásban dolgozó kollégákat egy kötetlen beszélgetésre. A rendezvényen számos, a műanyagipar területén érdekelt vállalatok képviselői és a Laboratórium hallgatói vettek részt.

Polimerek 2017, 3(7), 206

Bizonytalan júliusi árvárakozások


Polimerek 2017, 3(7), 208

Wittmann robotok mostantól új szervotengelyekkel és nagyobb teherbírással

Az innováció 2017-ben is kulcsfontosságú a Wittmann Csoport számára. A vállalat az év elején mutatta be az új Primus robotsorozat első modelljét, a költséghatékony pick & place alkalmazásokhoz kínált, legfeljebb 200 tonna záróerejű fröccsgépekhez ajánlott Primus 16-ot. Az új robot bemutatásával egyidőben hozzálátott a robotok kiegészítő forgástengelyeinek teljes körű átdolgozásához. Mostanra már az eredmények is láthatók.

Polimerek 2017, 3(7), 210

A jövő gumiabroncsa érezni, dönteni, átalakulni és kommunikálni is tud majd


Polimerek 2017, 3(7), 211

Van aki forrón szereti! – Gyorscsatlakozók alkalmazása fékek vákuumvezetékeiben a motortéri magasabb hőmérsékleti követelmények mellett

A CO2 csökkentése még mindig fontos téma. Ezt napjainkban a motor méretének és tömegének jelentős csökkentésével igyekeznek elérni, ám a motorteljesítmény növelésével egyidőben. A motortér egyre intenzívebb szigetelése a menetzajt is mérsékli, ezáltal kellemesebbé téve a vezetést. Mindezek az új megoldások ugyanakkor a motortér hőmérsékletét is növelik, ami új és nagyobb teljesítményű anyagok használatát teszi szükségessé.

Polimerek 2017, 3(7), 212

FANUC Roboshot – 30 év tapasztalat egy folyamatosan változó iparágban

A több, mint 100 évnyi történelemre és folyamatos fejlődésre visszatekintő műanyagipari gyártás szünet nélkül fejleszt ki új, és még hatékonyabb gyártási módszereket, alapanyagokat és eljárásokat. Szerte a világon minden másodpercben milliónyi műanyagalkatrész készül, ezernyi különféle generikus vagy speciális alapanyagból, több százfajta különböző gépen. Annak érekében, hogy betekintést nyerjünk ennek a különleges világnak egy szegmensébe, a FANUC gyártástechnológiai támogató mérnökével beszélgettünk, Tinas Enginnel arról, mi is történik most a műanyagiparban, és hol van a helye jelenleg a japán gyártásautomatizáló vállalatnak.

Polimerek 2017, 3(7), 216

Nemzetközi bemutató- és oktatóközpontot hozott létre az OBO Bettermann cégcsoport Pest megyében


Polimerek 2017, 3(7), 218

Sokszínűség és komplexitás – műanyaggyártás az OBO-nál


Polimerek 2017, 3(7), 219

Technyl® RED – az innovatív poliamid választás magas hőmérséklet esetén

A Technyl® RED egy újgenerációs PA66 alapú család, amely kifejlesztésekor a Solvay az autóiparban egyre növekvő motortéri hőmérsékletnek kívánt megfelelni egy hosszútávon 220 °C-ig hőálló műanyaggal.


Polimerek 2017, 3(7), 220
Temesi Tamás; Kiss Zoltán

Polipropilén ragasztása kétoldalas ragasztóval

Fröccsöntött polipropilén lapkák ragaszthatóságát vizsgáltuk kétoldalas ragasztószalaggal (3M VHB Tape 4979) és különböző ragasztási paraméterek (alapanyag talkumtartalom, felületkezelés, ragasztás utáni nyomás és hőkezelés) mellett. A legnagyobb kötésszilárdságot az Innopol CS2-9301 típusú polipropilén lapkák között, 3M 4298 felületkezelő szer alkalmazásával értük el, mivel ebben az esetben a kötés a ragasztóanyag kohéziós szakadásával ment tönkre.

Polimerek 2017, 3(7), 221