Visszavárunk projekt

Goethe szerint a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hova tartoznak, de ugyanígy szárnyakat is, amelyek lehetőséget adnak repülni, új utakat bejárni.
A család megtartó erejére gondolt Goethe, amikor e sorokat írta, de tudjuk valamennyien, a korábbi munkahelyeinken megszerzett tudás és tapasztalat legalább ilyen meghatározóan formálták sorsunkat. Évtizedek távlatából is adnak gyökereket, amik emlékeztetnek minket arra, hogy vannak helyek, ahova bármikor visszatérhetünk, ahol hisznek bennünk és ahova mindig segítségért fordulhatunk, ha rászorulunk. Ahová tartozónak érezhetjük magukat akkor is, ha napi szinten már nem vagyunk ott, ahol ismerős arcok és egy sehol máshol nem ismételhető atmoszféra vesz minket körül. De ahol szárnyakat is kaptunk, amik segítségével felemelkedhettünk, erőre kaphattunk, új rejtelmeket fedezhettünk fel és így fejlődhettünk, teljesedhettünk ki soha meg nem ismételhető különleges személyiséggé.
Több százezer fiatal keresi hazánkban ebben az időszakban továbbtanulásának útját közép- és felsőszintű iskolákban, és a statisztikai adatok azt mutatják, a jelentkezők körében rendkívül népszerű a duális képzési forma, a legtöbb helyre többszörös túljelentkezés van. A német csodarecept alapján erősíti a hazai duális szakképzést az oktatásért felelős szaktárca is, amióta a fiatalkorúak nagyfokú munkanélküliségével felmerült az „elveszett nemzedék” rémképe, és talán csak a hallgatókat fogadó vállalatok vezetői között merül fel bizonytalanság: fizetést adok nekik tanulmányaik teljes idejére (mind a vállalati, mind az intézményi periódus alatt ez havonta a minimálbér 60 százaléka körüli összegnek felel meg), a hallgatói munkaszerződés azonban nem köti ki, hogy a végzés után nálam folytassa a munkát – hallottam több kételkedő véleményt.
A német minta szerint a duális szakképzés sikerének feltétele, hogy az üzemek, a szakiskolák együttműködjenek a szakértőkkel annak érdekében, hogy a képzéseket a jövőbeni piaci keresletnek és gazdasági trendeknek megfelelően dolgozzák ki. Németországban ennek érdekében állandóan folyik a képesítések modernizálása. Tibor Adler nyilatkozata szerint azonban, aki a németországi Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB) egykori igazgatója, 2000 és 2006 között pedig Németország budapesti nagykövetségének szakképzéssel foglalkozó főtanácsosa is volt, Magyarországon egyszer sem találkozott oktatási vagy munkáltatói szakértővel az ilyen jellegű egyeztetéseken.
Ezt a hiányosságot bizonyosan nem késő még pótolni. A német „exportslágerként” is emlegetett duális szakképzés további formálásának lehetne ez az iránya, nem elfelejtve persze Goethe szavait sem: gyökereket és szárnyakat adni a fiataloknak. Ha eljön az idő, majd nyugodt szívvel nézhessük útkereséseiket, mert emlékezetükben ott a visszahozó erő. Tudják, hogy visszavárjuk őket.
Februári lapszámunkban foglalkozunk a duális szakképzés körül kialakult kérdésekkel is. Ezúttal is érdemes velünk tartani!
J. Mező Éva
főszerkesztő



Aktuális szám tartalma – 3. évfolyam, 2. szám

Állami támogatással fejleszt a Jász-Plasztik


Polimerek 2017, 3(2), 36

Több mint 60 milliárd forintos nagyvállalati beruházás-sorozat indul el kormánytámogatással


Polimerek 2017, 3(2), 36

Cement helyett kannabiszból épül a híd


Polimerek 2017, 3(2), 36

Kiemelten fontos a kkv-k versenyképességének javulása


Polimerek 2017, 3(2), 37

Gumiaprító üzem épül Szolnokon


Polimerek 2017, 3(2), 37

Az extrudálás helyzete Magyarországon 2015-ben

Az extrudálás – a fröccsöntés mellett – a műanyag-feldolgozás másik jelentős részterülete, az elmúlt majd egy évtizedet visszanézve a gyártott termékek 36–44%-át tette ki. A válság előtti években e terület részaránya meghaladta a 40%-ot, az utóbbi években viszont – az autóipar erőteljes fejlődése következtében – csökkent az összes előállított termékhez viszonyított aránya, a fröccsöntött termékek növekedése mellett. Cikkünk a Magyar Műanyagipari Szövetség által hagyományosan – immár 12 éve – végzett éves szakmai adatgyűjtés 2015-ös összesítéséből származó adatokon alapszik.

Polimerek 2017, 3(2), 38

Legújabb extruderek és extruziós technológiai fejlesztések a műanyag-feldolgozás területén

Hatékonyságnövelés, jobb hőstabilitás, rövidebb átállási idő, energiatakarékosság – csak néhány a számos innovatív megoldás közül, amelyet a K vásáron mutattak be a kiállítók az extrudálás területén azok számára, akik új utakat keresnek a teljesítmény fokozásában, a termékminőség javításában. Európa legnagyobb szakipari vásárának kínálata még mindig tartogat felfedezni való újdonságokat.

Polimerek 2017, 3(2), 42
Belina Károly; Török Erika; Kovács Zsuzsanna

Képzési modell a gyakorlatban

A szakmai tudás elsajátítása nem csupán B-terv mostantól a magyar felsőoktatásban. 2012-ben német mintára indult el a duális szakképzés bevezetése, ami tudatosan törekszik kiszolgálni a hazai hiányszakmákat. Az új képzési modell célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása. Ezt a modellt a kecskeméti Mercedes-Benz honosította meg hazánkban, a magyarországi duális képzés kidolgozása pedig a Kecskeméti Főiskola GAMF karán valósult meg, szorosan együttműködve a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Knorr-Bremse Fékrendszerek cégekkel. A tapasztalatokról a legilletékesebbek számolnak be, a GAMF oktatói, akik a kidolgozást vállalták – dr. Belina Károly dékán, dr. Török Erika főiskolai tanár, oktatási dékánhelyettes és Kovács Zsuzsanna, a duális módszertani központ vezetője.

Polimerek 2017, 3(2), 47

Mi az a dolgozói ajánlási program?

A jelenlegi munkaerő piaci helyzetben, ahol a klasszikus toborzási módszerek (álláshirdetések feladása, állásbörzék, stb.) egyre kisebb hatékonysággal válnak be, a kiválasztási folyamatban érintett munkatársaknak érdemes végiggondolnia, milyen alternatívák állnak rendelkezésre, melyek segítségével tovább bővíthető a cég jelentkezői adatbázisa. Az egyik ilyen lehetőség a dolgozói ajánlási program bevezetése, melynek számos előnye van mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára.

Polimerek 2017, 3(2), 51

A csomagolás is meghatározza a termék értékét. Interpack 2017: a hatékony erőforrás-felhasználás, a minőség és biztonság, a sokszínűség és rugalmasság jegyében

Többen jelentkeztek az Interpack 2017-es szakvásárára, mint amennyi kiállítót a Düsseldorfi Vásárváros fogadni tudna. A világ legnagyobb csomagolási szakvásárán magyar vállalatok is bemutatkoznak: a magyar standon kilenc, egyéni kiállítóként öt magyar cég állít ki, a components kísérő rendezvényen pedig egy cég képviseli hazánkat.

Polimerek 2017, 3(2), 52

Áremelkedésre várva


Polimerek 2017, 3(2), 54

Cavity Eye – A folyamatos fejlesztés jegyében

2014-ben a Cavity Eye Hungary Kft. olyan szerszámnyomás és hőmérséklet mérő rendszert fejlesztett ki, amellyel még a gyártási folyamat alatt (emberi érintés nélkül) elvégezhető a műanyag fröccsöntött termékek közvetett minőségellenőrzése, és az egyes gépi paraméterek optimalizálása.

Polimerek 2017, 3(2), 56

A műanyaggyártás hatékony automatizálása – Intelligens folyamatok az értéklánc teljes hosszán

Kevés olyan régóta velünk lévő és töretlenül fejlődő iparág van, mint a műanyagipar. Bő százéves története során izgalmas fejlesztések sora tette lehetővé, hogy napjainkban milliófajta műanyagot tarthassunk a kezünkben, legyen szó egyszer használatos étkészletről, orvosi és optikai eszközökről, vagy az iparban, vagy épp az űrkutatásban használt különlegesebb tulajdonságú műszaki műanyagokról.

Polimerek 2017, 3(2), 58
Fleischer-Radu Éva; Menyhárd Alfréd

Szemikristályos polimerek gócsűrűségének számítása

Jelen munkában szemikristályos polimerek kristályosodását írjuk le kinetikai egyenletekkel izoterm körülmények között, abból a célból, hogy a folyamat során képződő kristályos gócok számát meghatározzuk. A bemutatott módon, így a kalorimetriásan rögzített kristályosodási izotermából közvetlenül számíthatóvá válik a gócsűrűség, ami kiemelkedően fontos jellemző a polimer optikai tulajdonságainak szempontjából. A szemikristályos polimerekben ugyanis a szupermolekuláris egységek szórják a látható fényt, így a termék opálosnak tűnik, ami korlátozza egyes tömegműanyagok csomagolóanyagként történő felhasználását. A bemutatott modell segítségével számított gócsűrűség és szferolitméret adatok jó egyezést mutatnak az optikai módon meghatározott adatokkal jelezve a módszer megbízhatóságát.

Polimerek 2017, 3(2), 60