15'
Megjelenés: 2019. március 26.
Szerző: Dr. Lehoczki László Kategória: Alapanyagok

Műanyag adalékanyagok

Az ázsiai és csendes-óceáni műanyag adalékanyag piac a globális recesszió ellenére jó teljesítményt mutat és várhatóan tovább bővül. Kína és India nagy lehetőségek előtt állnak a befektetők számára a költséghatékony munkaerő és a magas belföldi fogyasztás miatt. A fejlett gazdaságokból származó, nagy teljesítményű és ökológiailag barátságos műanyagok iránti növekvő igény nyomást gyakorol az adalékgyártók export tevékenységére. Észak-Amerika és Európa nagy keresletet teremt a lágyítók, stabilizátorok és égésgátlók iránt. Az adalékanyagok legfőbb felhasználója az építő- és csomagolóipar, legnagyobb mennyiségben pedig töltőanyagokat és lágyítókat használnak a műanyag-feldolgozók.

 

A fő funkcionális műanyag adalékanyagokat a következőképpen csoportosíthatjuk: antioxidánsok, antisztatikus szerek, kémiai habosítószerek, égésgátlók, hőstabilizátorok, ütésállóság módosítók, fénystabilizátorok, kenőanyagok/csúsztatók és lágyítószereket. Bár az adalékanyagok felhasználásának növekedése párhuzamosan halad a polimer alapanyagok felhasználásának bővülésével, egyes adalékok esetében ezek a ráták gyorsabb ütemben nőnek. A műanyag adalékanyagok iránti kereslet nagymértékben függ a műanyag termeléstől és fogyasztástól, de nyilvánvalóan befolyásolja ezt a végtermék szegmensek (köztük az autóipari, elektronikai, csomagolási és építési termékek) kereslete, a különböző követelményeknek való megfelelés és a kormányzati szabályozás változásai.

A végfelhasználói iparágak gyakran igényelnek nagy teljesítményű, biztonságos és/vagy környezetbarát műanyag adalékanyagokat, amelyek megállják a helyüket a magas szintű minőségi követelmények teljesítésében, a fejlett alkalmazásokban, valamint a környezetvédelem terén. A piaci igényekre, növekvő keresletre reagálva a globális műanyag adalékanyag piac folyamatosan növekszik, bár a gazdasági körülmények, például a 2008–2009-es pénzügyi válság/recesszió miatti ingadozások és visszaesések befolyásolták ezt. Mindazonáltal a legtöbb régióban a műanyag adalékok piaca 2010–2011 óta lassú fejlődést és helyreállást mutat.

RÉGIÓK

 

A 2016-2017-es adatok alapján elmondható, hogy az ázsiai műanyag adalékanyag piac hasítja ki a legnagyobb szeletet (57% a mennyiség alapján), majd Európa (19%) és ÉszakAmerika (16%) következik. Ázsiában volumenben a kínai piac a legnagyobb a 35%-os részesedésével a világ műanyag adalékanyag piacából, ezt követi India (5%), Japán (4%) és Dél-Korea (3%). A kínai és indiai adalékanyag piac várhatóan a következő években is gyorsuló ütemben bővül.

Kínában a gyors piaci fejlődés párhuzamosan fut a műanyag fogyasztás bővülésével. A PVC-hez használják még mindig a legtöbb adalékot, az égésgátlók, a hőstabilizátorok és ütésállóságot módosító anyagok állnak az első három helyen a PVC szempontjából. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően az adalékanyagok iránti kereslet nagy részét Kínában a hazai termelés elégítette ki. Ugyanakkor néhány nagy hatékonyságú adalékanyag még mindig a fejlesztés korai szakaszában van. Egyes adalékok – bizonyos alkalmazásoknál –korlátozottan alkalmazhatók környezetvédelmi szempontok miatt, ami áremelkedéshez és az ipari szerkezet átalakításához vezetett, különösen az égésgátlóknál.

Kína rendelkezik a legnagyobb vásárlóerővel és a második legnagyobb gazdasággal a GDP tekintetében. Egyike a műanyag adalékanyagok jövedelmező  piacának, mivel olcsó nyersanyagokkal és munkaerővel rendelkezik. A csomagolás itt is a műanyagipar legnagyobb felhasználási területe, amely a teljes műanyag felhasználás több mint egynegyedét teszi ki. A kínai csomagolóipar 2011-2016 között 4,5%-kal növekedett. A könnyebb, olcsóbb és kényelmesebb csomagolások iránti kereslet növekedésével várhatóan bővülni fog a műanyag adalékanyagok piaca is.

Nyugat-Európában az adalékanyag piac a 2008–2009-es és a 2012–2013-as gazdasági válságok után talpraállt. A végfelhasználói iparágak profi az Európai Központi Bank monetáris politikájából és eszközvásárlási programjaiból. Ez megnövelte mind a polimerek, mind adalékanyagok felhasználását Európában. Az európai piacok többsége szilárd növekedést mutatott 2013–2016-ban, viszont a hátrányos helyzetben lévők némelyike még nem tudott kilábalni a recesszióból, különösen igaz ez a sztirol polimerek (PS, GPPS, HIPS) piacára, amely várhatóan további csökkenés elé néz Európában.

Az észak-amerikai és nyugat-európai műanyag adalékanyag piacok kiforrottnak tekinthetők, de jelentős tendencia az ázsiai piacok felé való folyamatos eltolódás (Japán kivételével, ahol a műanyag adalékanyag felhasználás az elkövetkező években várhatóan szinten marad). A Közel-Keleten és Afrikában, az Öböl-régióban főleg Szaúd-Arábiában épültek ki jelentős műanyag termelési bázisok. A közel-keleti és afrikai adalékanyag felhasználás – az előrejelzések szerint – az európai átlag felett, évente 2–4%-kal bővül. Dél-Koreában és Tajvanon ugyanez 1–2%/év mértékű. Ezzel ellentétben Indiában és az ASEAN országokban várhatóan 7–8%/év, illetve 4-5%/év lesz a növekedés, mivel ezekben az országokban a feldolgozóipar is bővül. Az antioxidánsok, antisztatikumok és fénystabilizátorok felhasználásának növekedése nagyobb, mint a többi adalékanyagé, elsősorban a poliolefi nagyobb mértékű alkalmazása miatt.

A következő években Kínában és más fejlődő országokban a piaci verseny fokozódni fog a külföldi és a hazai gyártók körében. Így a műanyag adalékanyagok gyártói egyre nehezebb üzleti környezetbe kerülnek. A gyártók közötti szövetségek, egyesülések és felvásárlások is folytatódni fognak.

ADALÉKANYAGOK

 

A műanyag adalékanyagok piaci mérete 2015-ben értékben 38,31 milliárd dollár volt, ez 2021-re várhatóan 50,86 milliárd dollárra emelkedik, 2016 és 2021 között 4,9%-os éves bővülést regisztrálva, 2023-ra pedig elérheti az 56,7 milliárd dollárt. Egy másik tanulmány 2018-tól 2023-ig 4,2%/év növekedést jósol. Ez a növekedése részben a kulcsfontosságú piaci szegmensekben bekövetkezett polimer kereslet növekedésnek, a rendelkezésre álló források bővülésének, az ipari szektor erősödésének, az autóipar és a fogyasztási cikkek növekvő termelési kapacitásainak, részben a feldolgozóiparban a nagy hatékonyságú polimerek iránti növekvő keresletnek köszönhető.

Mivel a technológiai fejlesztések során nagy hangsúlyt fektetnek a biológiailag lebomló műanyagokra, a bioalapú lágyítók, stabilizátorok és más adalékanyagok felhasználása várhatóan erős ütemben fog növekedni az elkövetkező években. A feltörekvő trendek közvetlen hatással vannak az adalékanyag ipar dinamikájára, ezek közé tartozik a bioalapú lágyítók fejlesztése, a nanoporok vagy az alumínium-hidroxid nanorészecskék növekvő felhasználása. Ezen túlmenően a könnyű, erősen ellenálló és nagy teljesítményű polimerek fokozott alkalmazása az autóalkatrészek és az építési termékek fejlesztésekor világszerte szintén elősegíti a műanyag adalékanyagok piacának növekedését.

A műanyagok, különösen a műszaki műanyagok kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságokkal, kopásállósággal, kémiai ellenállással és egyéb más pozitív jellemzőkkel rendelkeznek a hagyományos anyagokkal összehasonlítva. A folyamatos innováció és a könnyebb anyagok iránti igény több alkalmazásban is ösztönzi ez utóbbiak műanyagokkal való helyettesítését. Az autóiparban a biztonságra, a teljesítményre és a hatékony üzemanyag-fogyasztásra való törekvés, míg a csomagolásoknál az egyszerűség és kényelem indokolja a váltást. Mindezek az adalékanyagok nélkül nem érhetők el.

Az egyik legnagyobb mennyiségben használt töltőanyag a magnéziumszilikát, vagy közismert nevén a talkum.

 

L-MODU: új innovatív módosítószer a polipropilén feldolgozásban

 

Az L-MODU egy propilén homopolimer, amelyet a japán Idemitsu cég eredeti metallocén katalizátoros technológiájának segítségével fejlesztettek ki. Az izotaktikus polipropilénnel összehasonlítva a L-MODU-t kis modulusz és ömledékviszkozitás, alacsony olvadáspont jellemzi, mindezt alacsony kristályossági fokának és molekulatömegének köszönhetően.

Hogyan lehet ún. „lágy” polipropilént létrehozni? Erre három mód is kínálkozik: gumi adalékolásával, etilénnel való kopolimerizációval és a sztereoregularitás, vagyis a polipropilén szerkezetének szabályozásával, ez utóbbihoz az Idemitsu metallocén katalizátorát használva. A sztereoregularitás az oldalcsoportok főlánchoz viszonyított térbeli elhelyezkedését írja le. A hagyományos katalizátorokkal különböző sztereoregularitású láncok keveréke jön létre, míg az Idemitsu metallocén katalizátorával a sztereoregularitás homogén marad. Megkülönböztethetünk  izotaktikus  (az  oldalcsoportok főlánchoz viszonyított térbeli elhelyezkedése azonos) és ataktikus (az oldalcsoportok főlánchoz viszonyított térbeli elhelyezkedése véletlenszerű) polipropilént. Az ábrán is látható a különbség, hogy az L-MODU kis izotaktikusságú polipropilén.

Az  L-MODU  lágy,  átlátszó,  szerves  oldószerekben oldható, jellemzője az alacsony olvadáspont és a lassú kristályosodási sebesség, emellett nagy a  hőstabilitása,  szagtalan,  nem  tapad  szobahőmérsékleten  és  kompatibilis  más  polipropilénekkel.  Ez  utóbbi  miatt  jobban  keverhető  a  PP-vel, mint  más  elasztikus  poliolefinekkel,  pl.  etilén/ propilén kopolimerekkel. A keverék lágysága függ a L-MODU tartalomtól. A PP lágyuláspontja csökken  az  L-MODU  adagolásával.  A  kristályosodási sebessége   tizede   a   hagyományos   poliolefinekhez  viszonyítva,  ez  javítja  a  feldolgozhatóságot. Az  L-MODU  alkalmazási  területei  közé  tartoznak a hot melt ragasztók, a font nem szőtt szálak, a BOPP fóliák előállítása, használható termoplasztikus  elasztomerekhez  (TPE)  és  termoplasztikus vulkanizátumokhoz (TPV), pigment és töltőanyag

mesterkeverékekhez.

 

Különböző izotaktikusságú polipropilének

 

A műanyag adalékanyagok értéklánca a nyersanyagok beszerzésével kezdődik, amelyekből kémiai szintézissel koncentrátumot képeznek, amelyet ezután kompaundálnak, vagyis homogenizált pelletet állítanak elő, és ez a pellet vagy granulátum kerül később a műanyag-feldolgozó üzemekbe.

A műanyag adalékanyag piac rendkívül fragmentált, az iparág legfontosabb szereplői közé tartozik a BASF, a Clariant, a Bayer, a Songwon Industries, a DowDuPont, az Albemarle, az Akzo Nobel, az Evonik Industries, a Kaneka, a Lanxess, a Sabik Imprint, az Exxon Mobil, a Mitsui Chemicals és a Biesterfeld.

ALKALMAZÁSOK

 

A műanyagok biztonságosak, megbízhatóak, könnyűek és olcsók: ezek a jellemzők az építőiparban egyre növekvő felhasználásukhoz vezetnek, ezért is választják elsőként az épületek hőszigetelésekor. Az építőiparban számos követelménynek, mint például a hatékonyság, a minőség, a környezetvédelem és a tűzvédelem, kell megfelelni. Ennélfogva a legnagyobb menynyiségű műanyag adalékanyagot világszerte ezen a területen használják fel. A növekvő igények miatt az építőipar továbbra is a legnagyobb végfelhasználói iparág marad (csövek, szerelvények, padlóburkolatok, falburkolatok, vezetékek és kábelek). A második helyen a csomagolóipar áll, itt fontos a kis tömeg, a könnyű kezelhetőség, a mikrohullámozhatóság, az, hogy a csomagolás vizuálisan vonzó, a tartalom könnyen felismerhető legyen, a becsomagolt termékek hosszú ideig eltartható és ízben gazdag maradjon. Legintenzívebb lesz a bővülés az élelmiszereknél és italoknál, a háztartási és ipari termékeknél, a testápolóknál és a gyógyszeriparban az egyre növekvő kereslet miatt.

 

Látványos termékek állíthatók elő színezékek alkalmazásával.

 

Mivel a PVC törékeny, kemény és fehér anyag, a világon legnagyobb mennyiségű adalékanyagot ehhez a polimerhez adagolják, hogy alkalmazkodni tudjon a különböző felhasználásokhoz. Leggyakrabban töltőanyagokat adalékolnak a műanyagokhoz, a lágyítók és pigmentek állnak a második és a harmadik helyen. 2016-ban több mint 16 millió tonna töltőanyagot használtak a műanyagokhoz: a töltőanyagok a főbb jellemzők megváltoztatása nélkül növelik a keverék mennyiségét. Nő az egyéni igényeket kielégítőnek tulajdonságokkal rendelkező, nagymértékben töltött műanyagok gyártása is, ezek a műanyagok akár 85% töltőanyagot is tartalmazhatnak, kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek és számos esetben költséghatékonyabbak a hagyományos anyagokhoz képest. A lágyítókat a rugalmasság, a lágyság és a hajlíthatóság növelése miatt adagolják. A PVC gyártók a lágyítók globális keresletének a legnagyobb hányadát teszik ki (pl. fólia, lemez, drót, kábel, padlóburkolatok). Az égésgátló adalékanyag a legmagasabb növekedést mutatják majd az elkövetkezendő időszakban a szigorúbb tűzvédelmi előírások, az építőipari, az elektromos és elektronikai piacok bővülése miatt.