3'
Megjelenés: 2023. április 6.
Szerző: Polimerek Kategória: AktuálisMMSZ hírek

MMSZ elnökségi ülés márciusban

Megtartotta márciusi soros ülését a Magyar Műanyagipari Szövetség elnöksége, amelyre meghívást kapott a Regranulátum Szabványosítás munkacsoport tagjai közül Rauch Imre (Lajosmizsei Folplast Kft.), valamint a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. két munkatársa, Runtág Tivadar anyagáram- és termékigazgató, illetve Pálfi Róbert, aki a műanyag hulladékok kezelésért felelős.

Az elnökség első napirendi pontjában véglegesítette a jelenleg szervezése alatt álló rendezvények programját, így Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga konferenciájét, amelyet március 31-én tizedik alkalommal rendez meg az MMSZ az MTA dísztermében. A műanyag kompozitok állnak az idei konferencia fókuszában. Május 18-án, az Ipar Napjai szakmai kiállítás társrendezvényeként tartják meg a II. MMSZ Műanyagipari Konferenciát, illetve ennek nyitányaként az MMSZ éves közgyűlését.

Döntöttek arról is, hogy újabb energetikai felmérést készít az MMSZ, ehhez pedig újabb kérdőíveket küldenek ki a tagságnak, a kérdőív átfogó kérdéseit egyeztetés után az elnökség elfogadta. A kérdőíveket a tagvállalatok és a partnervállalatok emailben kapják meg, a visszaérkező kérdőív adatait elemezve újabb jelentés készül a műanyagipar jelenlegi helyzetéről, amelyet javaslatokkal kiegészítve eljuttatnak a Gazdaságfejlesztési és az Energiaügyi Minisztériumba. Az eredményről beszámolót hallhatnak a II. MMSZ Műanyagipari Konferencia résztvevői, illetve elolvashatják a POLIMEREK hasábjain is.

A legutóbbi elnökségi ülés óta újabb tárgyalást kezdeményezett az MMSZ energetikai munkabizottsága a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban, erről Palócz Tamás alelnök számolt be. Ismételten a rendszerhasználati díjak drasztikus emelkedése miatt fordultak Nagy Márton miniszterhez, ugyanis a villamos rendszerhasználati díjak 2022 júliusa után 2023 januárjától ismét olyan mértékben emelkedtek, ami tovább veszélyezteti a vállalatok mindennapi működését, beruházásaik megvalósítását. Palócz Tamás táblázatban szemléltette ezeket az extraköltségeket, ami a szintén magas villamosenergia árakat terheli, kiemelve az elosztói forgalmi díj 2022 júliusa utáni 625,73%-os és az átvételi díj 352,52%-os emelésének mértékét. A minisztériumi szakmai anyagban tehát világosan kimutatta, hogy egy középfeszültségen csatlakozó, energiaintenzív, műanyagipari kkv esetében a rendszerhasználati díj emelése utáni többletköltség elérheti havonta a 10 millió forintot. Megjegyezte: a rendszerhasználati díjak ilyen mértékű és gyakoriságú emelése teljes mértékben ellehetetleníti a magas energiaigényű termelő vállalatok működését, amit tovább nehezít az év eleji minimálbéremelés és a rendkívül erős forint árfolyam. Mindezek már olyan mértékű export piaci hátrányt okoznak, melyet az energiaintenzív vállalatok nem tudnak kigazdálkodni egy magas inflációval és csökkenő kereslettel terhelt globális piacon. Az extrém magas kamatkörnyezet pedig tovább veszélyezteti a vállalatok mindennapi működését, beruházásaik megvalósítását. A munkabizottság javaslatokat is megfogalmazott: az új díjak bevezetésének elhalasztását legalább két évvel; amennyiben a díjak bevezetésének elhalasztására nincs lehetőség, javasolták a díjak évenkénti sávos emelését, ami maximálisan 30% lehetne; a feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási program meghosszabbítását 2023 végéig; vissza nem térítendő (legalább 30%-os támogatási intenzitású) energetika beruházásokat (pl. napelem) támogató program újbóli indítását.

Az MMSZ az ernyőszervezete a Regranulátum Szabványosításáért felelős szakmai csoportnak, amely hazai műanyagipari szakemberekből jött létre, de többen jelezték külföldről is csatlakozási szándékukat. Vezetője Rácz István (Ultrapolymers), de helyet kapott három MMSZ elnökségi tag is, Kocsánné Olasz Andrea, Dr. Demjén Zoltán és Bűdy László, valamint tagja Horváth Ádám (Holofon Zrt.), Tóth György (Start-Plus Kft.), Rauch Imre (Lajosmizsei Folplast Kft.), továbbá a Grabopalst Zrt. és a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. Bűdy László, aki bemutatta az elnökségnek a csoport működését jelezte, az egyes polimerfajtákkal végzett felmérések során a résztvevők változnak.

– Önkéntes szakmai együtt dolgozás – így határozta meg Bűdy László, a projekt ötletgazdája csoportosulásukat. Feladatuk, hogy elkészítsék azokat a specifikációkat az újrahasznosított műanyagok terén, ami megvalósíthatóvá teszi az uniós szinten vállalt 10 millió tonna reciklált műanyag felhasználását 2025-ig Európában. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 30% regranulátum hányadnak kell lennie minden termékben, e szerint folyamatosan és ismételhető minőségű reciklátumra lenne szükség nagy menynyiségben. – Készen állunk erre? Lesz minimum 200 ezer tonna jó minőségű regranulátum 2025-ben Magyarországon? – tette fel a kérdést Bűdy László, majd megadta a feleletet is: nem. A csoport tehát arra vállalkozik, hogy meghatározzák a műanyagipar elvárásait a regranulátumokra vonatkozóan. Lépésről-lépésre haladva tárják fel az egyes műanyagfajtákkal kapcsolatos igényeket a műanyag-feldolgozók és az újrahasznosító vállalatok részéről, majd a műanyag újrahasznosítók által meghatározott hulladék igényekhez igazítva újradefiniálják a hulladékgyűjtés módozatait. Terveik szerint április végére befejezik a polipropilénnel kapcsolatos feltárásokat, akkor kezdik a polietilén újrahasznosítással kapcsolatos részletes leírást. Jelentéseik szabadon hozzáférhetőek lesznek minden szakmai szereplő számára mind belföldön, mind külföldön, az MMSZ és a MOHU szakemberei pedig felhasználhatják ezeket az eredményeket szakmai szintű tárgyalásaik során. Runtág Tivadar hozzátette: a MOHU örömmel fogadta, hogy a szakma definiálja az elvárt hulladékminőséget.