A mesterséges intelligencia (MI) segítségével olyan új típusú nanoanyagokat terveztek, amelyek a szénacélhoz hasonló szilárdsággal és a polimerekre jellemző könnyű szerkezettel rendelkeznek. Ezek az innovatív anyagok nemcsak rendkívül erősek, hanem a korábban alkalmazott megoldásoknál több mint kétszer ellenállóbbak is. A felfedezés lehetőséget teremt könnyebb és strapabíróbb repülőgép- és autóalkatrészek előállítására, ami jelentős lépés lehet a repülés környezetterhelésének csökkentésében és a fenntarthatóbb közlekedés felé vezető úton.
A kutatócsoport az Advanced Materials folyóiratban publikálta felfedezésük részleteit, amiből kiderül, hogy az új anyagok rendkívül sokoldalúak, mivel egyszerre könnyűek és nagy szilárdságúak. A vizsgálatok szerint az MI által tervezett struktúra akár ötször nagyobb terhelést is elviselhet, mint a hasonló sűrűségű titán, ennek köszönhetően az anyag ideális lehet repülőgép- vagy autóalkatrészek súlyának csökkentésére, ami jelentősen mérsékelheti az üzemanyag fogyasztást és csökkentheti a környezetterhelést.
Számos anyag esetében a szilárdság és a szívósság öszszehangolása kihívást jelent. A kerámiák például rendkívül erősek, de törékenyek. A nanoszerkezetek esetében is gyakori probléma, hogy hajlamosak a hirtelen törésre. Amikor a kutatók ezt felismerték, egyértelművé vált számukra, hogy a gépi tanulás kiváló eszköz lehet ezeknek a szerkezeteknek az optimalizálására.
A kutatók először számítógépes szimulációkkal azonosították a legmegfelelőbb geometriákat, majd egy mesterséges intelligencia rendszert is bevetettek. Az MI megtanulta, hogyan lehet a feszültséget egyenletesen elosztó formákat létrehozni, miközben a szerkezet terhelhetősége is magas marad. A gépi tanulási algoritmus nem csupán a korábbi adatok alapján működött, hanem képes volt teljesen új struktúrákat is javasolni.
A szoftver által tervezett formákat 3D nyomtatással állították elő és az eredmények figyelemre méltóak: az így létrejött anyagok 1 kg/m³ sűrűség mellett akár 2,03 megapascal nyomóterhelést is elbírtak. Ez jelentős javulás a korábbi anyagok teljesítményéhez képest. A kutatócsoport következő célja a gyártás felskálázása, hogy a technológia nagyobb méretű alkatrészek előállítására is alkalmas legyen.
LIVE SCIENCE
Kép forrása: origo.hu

