A stílus tanulható

Mai köszöntőm inkább nosztalgikus emlék, mint aktuális téma. Több évvel ezelőtt, még válásuk előtt együtt ebédeltem Miklósa Erika operaénekessel és Schiffer Miklós stílustanácsadóval.

Sokan tudták róluk, hogy igazi gurmanok, itthon és a nagyvilágban ízlelgették a világ konyháit. Láttam őket együtt enni: belekóstoltak egymás tányérjába. Ez is belefért. Az elegancia a vérükben volt. – Sok minden elfogadható, ha az ember stílussal csinálja – nevetett Miklós. – A viselkedéskultúráról tartott előadásaimon mindig elmondom, hogy a szabályok halmazában legédesebbek a kivételek. Minden attól függ, milyen sármmal oldja meg az ember.

Sármosan kilógni a keretből. Ez Schiffer Miklós alfája és omegája. Nevezték őt a divat nagykövetének is, aki a legtöbbet tette az öltözködési kultúra terjesztéséért a fehér frotírzoknis, nejlonszatyros világban. Megírta több más mellett „Az úriember ruhatára” című könyvét, ami a férfiak öltözködési Bibliája lett. – Sokat fejlődött az ország – mondta ezt akkor –, de öltözködéskultúrában keveset. A jólöltözöttséghez véleményem szerint nem elsősorban sok pénz kell. Lehetsz stílusos egy szakadt farmerben is, és stílustalan a világ legdrágább öltönyében. Nálunk az utcakép szürke és fekete. Mindenki rosszkedvű, pesszimista és ez meglátszik az öltözködésben. Egészen más az utcakép például Olaszországban. Ott jókedvűen öltöznek az emberek. És itt  eljutottunk egy nagyon fontos ponthoz! Nálunk az is baj, hogy nem merünk egyéniségek lenni. Mert ha valaki egyéniség, arra rámondják, hogy különc, a különc pedig gyanús. Tőlem már megkérdezték itt Székesfehérváron, nem érzem-e magam furcsán, amiért úgy öltözködöm, ahogy öltözködöm. Én nem öltözöm le Fehérvárra, vagy fel Budapestre. Én eseménytől és helytől függetlenül önmagamnak öltözöm. Nekem most ez a stílusom: mellényes öltöny, díszzsebkendő farmerrel. Gimnazista koromban, amikor mindenki farmert hordott, én szövetnadrágot bőrtalpú cipővel. Nemrég találtam magamról egy képet a 90-es évekből. Akkor konzervatívan voltam klasszikus.  Ma sokkal fiatalosabban nézek ki öltözködésemben.

Azt is mondta: Az ember ne a boltba induljon először új göncöket vásárolni, hanem kezdje el felépíteni önmagát, mert úgyis teljesen mindegy, mit húz magára. Önismeret, mondanivaló és belső tartás – ez a személyiség felépítésének alapja. Aki fel akarja önmagát építeni, mindenekelőtt döntse el, mer-e más lenni? Mer-e személyiség lenni? Bár én azt tartom, valójában mindenki személyiség, csak nem meri magát megmutatni, inkább igyekszik belesüllyedni a szürkeségbe.

Schiffer Miklós legfontosabb tanácsa: a divat az általános, a diktált, a stílus pedig a sajátod, amit választasz. És amikor valaki már eljut oda, hogy nem az számít, mekkora a márkalogó a ruháján, hanem az, hogy a ruha jó-e neki, passzol-e a személyiségéhez, emeli-e őt, akkor ért el a stílushoz. Előtte csak divatozott.

Olvassanak minket tovább! Érdemes.