Hogyan lett a műanyagból gonosztevő?

Mozgalmas napokat élünk környezetvédelem terén, amelynek célpontjából nem került ki továbbra sem a műanyag. 2020 második hetének évnyitó kormányinfóján Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, elkészült Magyarország éghajlatváltozási cselekvési terve, a teljes akciótervet februárban mutatja be a kormány, de négy sarkalatos pontot elárult belőle: ezek szerint 2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani a városi közlekedésben, minden illegális szemétlerakót fel kell számolni, a folyókat mentesíteni kell a PET palackoktól, illetve a műanyag csomagolóanyagokat ki kell vezetni a forgalomból.

Ha fellapozzák januári lapszámunkat, két interjúban is találkozhatnak olyan gondolatokkal, amik a műanyagról, mint a fenntartható fejlődés zálogáról érvelnek. Czigány Tibor professzor akadémiai székfoglalójában arról beszélt mintegy 300 fiatal előtt az MMSZ Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga című rendezvényén, hogy a műanyagok helyzete leginkább a Jó, a Rossz és a Csúf című legendás westernfilm szereplőiéhez hasonlítható: a jó nem jobb, a rossz nem rosszabb, mint a másik kettő, és a csúf sem csúnyább a többieknél, a történet során pedig gyakran rajtuk kívülálló okok miatt kerülnek nehéz helyzetbe.