Nemrég egy Magyarországon dolgozó kutatóval beszéltem, méltattam legújabb munkáját, amivel meggyőződésem, hogy rövidesen világraszóló hírnevet szerez. Ő azonban keserűen jegyezte meg: aki nemzetközi sikert akar elérni, már rég külföldön keresi azokat a lehetőségeket, amivel tudományát a világban jegyezni fogják.
A Bazelben dolgozó neurológust, Roska Botondot hozta példaként, aki kutatócsoportjával a látás helyreállítására és a látásvesztés lassítására végez újszerű genetikai kísérleteket, másik világhírű kutatóként pedig a Philadelphiában dolgozó Karikó Katalint nevezte meg, aki az USA-ban fejlesztette ki az első mRNS-oltást a COVID-19 fertőzés leküzdésére.
Magyarország megbecsüli kutatóit, évről-évre növeli a K+F munkára fordított forrásokat – legalább is ez volt eddig a tudatomban, tehát elbizonytalanodtam. Ideje volt tehát utánanézni a részleteknek. Nem volt tanulság nélküli.
