Az energia- és a logisztikai válság állítja kihívás elé a vállalatokat.
Az európai műanyagipar átalakulóban van. A vállalatok jelentős mennyiségű tőkét, időt, energiát és szakértelmet fektetnek be a 2050-es nettó zéró kibocsátás és körforgásos gazdasági céljaik fenntartható elérése érdekében. Beruházásaikkal átszervezik termelési és technológiai bázisukat. Keresik a módját az olyan kérdések megválaszolásának, mint a műanyag hulladék problémája és az éghajlatváltozás, miközben az értékláncoknak, a fogyasztóknak és a társadalomnak továbbra is kínálják a műanyagok által nyújtott számos előnyt.
Már az előzetes 2022. évi adatok is megerősítik, hogy egy viharos időszak után a globális műanyaggyártás kezd visszatérni a korábbi szintjére. 2021-ben a globális termelés 4%kal több mint 390 millió tonnára nőtt, ami a műanyagok iránti erős és folyamatos keresletet mutatja. Azonban, különösen Európában, kihívásokkal kell szembenézni. Kína részesedése a globális műanyagtermelésből tovább nő (2021-ben 32% volt), míg Európa részesedési aránya – 2021-ben a gyártás elérte az 57,2 millió tonnát – folyamatos visszaesés után 15%-ot tett ki. Ez megerősíti, hogy csökken az európai versenyképesség, amelyet tovább súlyosbíthat az ukrajnai háborúból és a Covidvilágjárványból eredő energia és logisztikai válság.
A 2050-re elérendő nettó zéró kibocsátásra való átálláshoz elengedhetetlen a gyorsabb rendszerszintű változás, valamint az európai műanyagipar és a politikai döntéshozók közötti intenzívebb és hatékonyabb együttműködés. Olyan új és támogató szakpolitikai keretre is szükség van, amely jobban ösztönzi a beruházásokat és az innovációt azáltal, hogy előmozdítja a kreatív versenyt a műanyagok körforgásos gazdaságában.
A GLOBÁLIS MŰANYAGGYÁRTÁS ALAKULÁSA
A Covid19 világjárvány miatti 2020-as stagnálás után a globális műanyagtermelés (beleértve a polimerizációból származó és a mechanikusan újrahasznosított műanyagok gyártását) 2021-ben 390,7 millió tonnára nőtt (1. ábra).
Nem tartoznak ebbe a csoportba a műanyag alapú ragasztók, tömítőanyagok, bevonatok, festékek, lakkok, valamint a kozmetikumok, gyógyszerek gyártása során felhasznált polimerek. 2021-ben a világ műanyag alapanyag előállítás 90,2%-a foszszilis alapú volt. A fogyasztás utáni újrahasznosított műanyagok és a bioalapú/bio tulajdonságú műanyagok (ez utóbbi anyagok fosszilis és megújuló forrásból származó nyersanyagokat is tartalmaznak) a termelés 8,3%-át, illetve 1,5%-át tették ki (2. ábra).
2021-ben legnagyobb mennyiségben poliolefineket (polietilén és polipropilén) állítottak elő (46%-os részesedés), a körforgásos műanyagok pedig mintegy 9,8%-ot tették ki a 3. ábra szerint.
2021ben a csomagolóipar (44%) és az építőipar (18%) volt a világon a két legnagyobb műanyagfelhasználó piac (4. ábra).
KIHÍVÁSOKKAL TELI EURÓPAI GAZDASÁGI KÖRNYEZET
2022 harmadik negyedévében 1%-kal nőtt a világgazdaság az előző negyedévhez képest. Kína gazdasága 3,9%-kal bővült ugyanebben az időszakban, és így jelentős mértékben hozzájárult a globális növekedéshez. Az európai gazdaság a harmadik negyedévben veszített lendületéből. Az EU-27 országok GDP-jének az előzőhöz képest a második negyedévben mutatott 0,8%-os növekedése után a harmadik negyedévben csak 0,4%-kal emelkedett. A gazdasági környezet kihívásokkal teli volt Európában. A magas infláció, a világgazdaság lassulása, a megnövekedett finanszírozási költségek, az ukrajnai háború és az energiaválság lelassította a gazdaságot.
A globális és az EU-27 országok ipari termelése tovább nőtt, az ágazatokon belül azonban eltérő volt a fejlődés. A világméretű növekedés elsősorban az autóiparon, az elektromos készülékeken és a gyógyszeriparon alapult. Csökkent a vegyi anyagok, az üveg és a fém energiaigényes termelése.
A fogyasztási cikkeket gyártó iparágban a járműgyártás a harmadik negyedévben erőteljesen nőtt az EU-27 országokban az előző negyedévhez képest. Az európai autóipar rendelésállománya telített és a termelés is folyamatos. Megoldódott az Ukrajna elleni háború következtében kialakult elektromos kábelhiány. Enyhülés volt tapasztalható a félvezető-ellátás tekintetében is. Az autóipar mellett az E+E iparág termelése nőtt jelentősen az EU-27-ben. Az élelmiszer- és italgyártás csak kis mértékben nőtt. Ezzel szemben a vegyi anyagok gyártása erősen visszaesett. A magas energiaárak, különösen Európában, részben a vegyipari termelés külföldre való áthelyezését eredményezték, de a kemikáliák iránti általános kereslet is tovább csökkent. A kamatpolitika pedig az építkezéseket tette kevésbé vonzóvá, ezért az építőipar is csökkent az előző negyedévhez képest.
VISSZAESŐ MŰANYAG ALAPANYAG GYÁRTÁS ÉS KÜLKERESKEDELEM
Az EU-27 országokban folytatódott, sőt 2022 harmadik negyedévében felerősödött a műanyag alapanyagok gyártásának lassuló tendenciája. Míg a második negyedévben csaknem 5%-kal csökkent a termelés az előző negyedévhez képest, addig a harmadik negyedévben 8,3%-kal, 2021-hez képest pedig 12%-kal esett vissza a termelés. A magas energiaárak és termelési költségek – különösen Európában – kevésbé tették vonzóvá a gyártást. Az energiaintenzív termelést lehetőség szerint a cégek igyekeznek külföldre áthelyezni. Az energiaválság mellett a világgazdaság lassulása és a műanyag alapanyagok iránti általános kereslet csökkenés tapasztalható.
A harmadik negyedévben tovább emelkedtek a műanyag alapanyagok termelői árai az EU-27 országokban, de a dinamika egyértelműen lelassult. Míg a termelői árak a második negyedévben 6,3 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest, addig a harmadik negyedévben már csak 0,5%-kal. Bár az európai gázárak a harmadik negyedévben megduplázódtak az előző negyedévhez viszonyítva, a műanyaggyártók fontos alapanyagának számító Naphtha árai 16,6%-kal csökkentek, de továbbra is magas szinten maradtak. A gyártók megnövekedett költségeiket nem mindig tudják áthárítani a vevőkre a műanyagok iránti kereslet visszaesése miatt sem. Emiatt sok cég haszonkulcsa csökkent vagy leállították a termelést, mivel az már nem volt nyereséges.
Az EU-27 tagállamban a harmadik negyedévben kismértékben csökkent a műanyag alapanyagok exportjának értéke az előző negyedévhez képest, 9,5 milliárd eurót tett ki. Az export kedvezően alakult Észak-Amerikába, stagnált vagy visszaszorult a többi régióba, az export azonban egyértelműen magasabb volt, mint 2021-ben.
Az EU-27 országaiba irányuló műanyag alapanyag import értéke egyértelműen, 8%-kal 8,3 milliárd euróra csökkent az előző negyedévhez képest. Ázsiából és Európa többi részéből érkező import visszaesett, a többi régióban stagnált. A magas energiaárak kevésbé tették vonzóvá az Európából származó importot. A tavalyi évhez képest erőteljesen, 19%-kal nőtt az alapanyagok importja, Észak-Amerikából 34%-kal emelkedett az alacsonyabb energiaárak és gyártási költségek miatt. A műanyag alapanyagok több mint 1,2 milliárd eurós pozitív kereskedelmi mérleget értek el a harmadik negyedévben.
AZ EURÓPAI MŰANYAGIPAR SZÁMOKBAN
Az Európai Unióban az 52000 műanyagipari vállalat, amelyek többsége kis- és középvállalkozás, 2021-ben több mint 1,5 millió embernek adott közvetlen munkát, ami kismértékű növekedés 2020-hoz képest. Az európai műanyagipar (EU-27) 2021-ben megközelítőleg 405 milliárd eurós forgalmat bonyolított le, kereskedelmi mérlege 14,4 milliárd euró volt, ezzel a 8. helyen áll Európában az ipari hozzáadott érték arányában az elektromos berendezések gyártása után.
A Covid-19 világjárvány miatti 2020. évi csökkenés után az európai műanyaggyártás 2021-ben 57,2 millió tonnára nőtt, ami az előző évhez képest 6%-os bővülést jelent (5. ábra). Hasonlóan a globális adatokhoz, itt sem tartoznak ebbe a csoportba a ragasztók, tömítőanyagok, bevonatok, festékek, lakkok, valamint a kozmetikumok, gyógyszerek gyártása során felhasznált polimerek.
Az 57,2 millió tonnából a fogyasztás utáni újrahasznosított műanyagok és a bioalapú/biotulajdonságú műanyagok az európai műanyagtermelés 10,1%-át, illetve 2,3%-át tették ki a fosszilis alapúak mellett (6. ábra).
A gyártott polimer típusa szerinti megoszlásban Európában is a poliolefineké (polietilén és polipropilén) a vezető szerep a közel 41%-os részesedésükkel, a körforgásos műanyagok 12,4%-ot tesznek ki (7. ábra).
2021-ben, két év csökkenés után, először nőtt meg a feldolgozók műanyagok iránti kereslete (8. ábra).
Az alkalmazási területek szerinti megoszlásban a csomagolás, valamint az építőipar jelentette messze a műanyagok legnagyobb végfelhasználói piacát az EU-27+3 (Norvégia, Svájc, Egyesült Királyság) országaiban, a harmadik legnagyobb végfelhasználói piac az autóipar volt (9. ábra).
A polimer típusa szerinti lebontásban a kereslet csaknem felét a poliolefinek képviselték (10. ábra).
Az európai műanyag-feldolgozók 2021-ben 5,5 millió tonna fogyasztás utáni újrahasznosított műanyagot használtak fel, ami 9,9%-os részesedést jelent a fosszilis műanyagok mellett, ez mintegy 20%-os növekedés 2020-hoz képest. Tovább nőtt a fogyasztás utáni újrahasznosított műanyagok felhasználása a mezőgazdaságban, az építőiparban és a csomagolási ágazatban.
A kereskedelem tekintetében 2021-ben az európai műanyagipar 14,4 milliárd eurós pozitív mérleget ért el. Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kína volt az EU-27 műanyagiparának legfőbb kereskedelmi partnere.
A fogyasztás utáni műanyag hulladék vegyes és szelektív gyűjtése következtében 2020-ban 29,5 millió tonna hulladékot gyűjtöttek össze az EU-27+3 országaiban. A műanyag hulladék újrahasznosítási aránya a vegyes hulladékgyűjtési rendszerekkel összehasonlítva 13-szor volt magasabb a szelektív gyűjtés esetén. 2006 és 2020 között 50%-kal csökkent a műanyag hulladék exportja az EU-27 és az Egyesült Királyságon kívülre.
2020-ban a fogyasztás utáni műanyag hulladék 35%-a került újrahasznosításra. A műanyag csomagolások teljes európai újrahasznosítási aránya elérte a 46%-ot (a korábbi csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló irányelv számítási módszere szerint), szemben a 2018-as 42%-kal, ami 9,5%-os növekedést jelent. A 2006 és 2020 közötti időszakban a műanyag csomagolási hulladék újrahasznosításának alakulása az EU-27+3 országokban 5,4%-os éves növekedési rátát mutatott.
KILÁTÁSOK
A jövőre vonatkozó kilátások továbbra is visszafogottak Európa és a világ számára. A magas infláció, az emelkedő kamatok és a geopolitikai bizonytalanságok lassítják a gazdasági aktivitást, a fogyasztást és a beruházásokat. Az energiaválság továbbra is mérsékli a gazdasági növekedést és a termelést Európában. Bár Európában az utóbbi időben csökkentek a gázárak, a gázhozzáférés továbbra is szűkös és magas árszinten van. Emellett a gázárak ismét emelkedhetnek, ha a tárolók kiürülnek. Vannak olyan cégek is, amelyeknek gondot okoz az áram- vagy gázszerződés ésszerű feltételekkel történő megújítása. A gázárak Európában a többi régióhoz képest magasabb szinten maradnak, az LNG (cseppfolyósított földgáz) alacsonyabb energiahatékonysága miatt is.
A magasabb árak ellenére az európai műanyagiparnak vonzónak kell maradnia. Ellenkező esetben az energiaintenzív termelés elhagyhatja a kontinenst. Azonban vannak pozitív fejlemények is. A hajózási forgalom az utóbbi időben az enyhülés egyértelmű jeleit mutatta, kisebbek voltak a forgalmi dugók a kikötők előtt és olcsóbbak a fuvardíjak. Emellett számos nyersanyag ára csökkent. A gazdasági lassulás a nyersanyagok iránti kereslet
csökkenéséhez és olcsóbb árakhoz vezet. Összességében visszafogott a hangulat az európai cégeknél. A magas európai energiaárak és a gyengébb kereslet miatt a következő időszakban alacsony szinten maradhat a műanyaggyártók termelése Európában.
2022-ben az ukrajnai háború tovább növelte az ellátási láncokban már meglévő problémákat, valamint a magas alapanyag- és energiaárakat. A magas árak, különösen Európában, gyengítették a gazdasági növekedést és csökkentették a műanyagok iránti keresletet.
Az európai műanyaggyártásnak a Covid-19 világjárvány okozta meredek visszaesését 2020 első felében és 2021-ben még erőteljesebb fellendülés követte. A jelenlegi energia- és logisztikai válságok miatt azonban 2023-ra jelentős bizonytalanságok maradnak.
Források:
Plastics – the Facts 2022; Quarterly Reports Q3/2022, PlasticsEurope, www.plasticseurope.org
