Magyar Estet rendezett az MMSZ a düsseldorfi K 2019 műanyagés gumiipari vásár harmadik napján, a rendezvény helyszíne Magyarország Düsseldorfi Főkonzulátusa volt, házigazdája Szegner Balázs főkonzul. Az estre meghívót kapott Eric Wallner, az Észak-Rajna-Vesztfália Műanyagipari Egyesülés projektvezetője is, aki bemutatta az egyesülés széleskörű, színes és intenzív tevékenységét. A találkozót követően Szegner Balázzsal Farkass Gábor, az MMSZ igazgatója beszélgetett.
Három évvel ezelőtt, az előző K-vásáron találkoztunk legutóbb. Arról beszélgettünk akkor, hogyan segíti a konzulátus a Magyarországon és az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban működő mintegy 760 000 vállalkozás közötti együttműködést, befektetéseket, illetve új beszállítói kapcsolatok kialakítását. Változott azóta a konzulátus munkája? A hangsúly most hová került?
Munkánk továbbra is sokrétű: konzuli ügyekből, külpolitikából, kultúr-, külgazdasági-, sport-, turizmus-, víz diplomáciai tevékenységekből áll. Széles palettánkon természetesen a külgazdaság továbbra is kiemelt szerepet játszik. Az egyes szektorokkal oly mértékben foglalkozunk, ahogy azt a hozzánk érkező megkeresések indikálják. Ebben az értelemben a munkánk a piaci igények által irányított, ami azt jelenti a műanyagipar vonatkozásában, hogy ha éppen egy műanyagipari cég keres meg bennünket mondjuk új partnert, beszállítót vagy vevői kapcsolatot keresve, akkor az kerül előtérbe, neki próbálunk segíteni.
Az elmúlt három évben a startupok piacra segítése terén tettünk jelentős lépéseket, komoly az érdeklődés ezek az új, hatékony, innovatív vállalkozások iránt, szinte minden szektorra vonatkoztatva. A nagy érdeklődés miatt mi magunk is szerveztünk rendezvényeket, elsősorban digitalizáció témában, a szektorokat tekintve Smart City (okos város), mobility (mobilitás), egészségügyi-, valamint élelmiszeripari ágazatokra fókuszálva.
A 2017 tavaszán induló programsorozat első rendezvénye keretében közvetítésünkkel létrejött egy szándéknyilatkozat Budapest-Düsseldorf digitális együttműködéséről. Ennek a szándéknyilatkozatnak a leglátványosabb, kézzelfogható eredménye, hogy a Rajna-vidék és Németország egyik legnagyobb startup versenye, az évente megrendezett Rheinland Pitch immár két alkalommal Budapesten tartotta egyik elődöntőjét. Ez azt eredményezi magyar szempontból, hogy így immár kétszer is lehetősége nyílt egy hazai startupnak a düsseldorfi döntőben történő részvételre. Német szempontból ezen az együttműködésen keresztül vált nemzetközivé a Rhenland Pitch, büszke vagyok rá, hogy ez a főkonzulátus kezdeményezésére valósult meg, és hogy így épp Magyarország került ebbe az úttörő szerepbe és nem valamely Benelux állam, melyek Düsseldorf szomszédjai. Ez a magyar startupok ismertségére, azon túl általánosságban a magyar innovációkra és összességében a magyar országképre is rendkívül pozitív hatást gyakorol ebben a nyugat-német régióban.
Startup rendezvényeink komoly érdeklődésre tartanak számot, melyet bizonyít, hogy legalább 40 magyar startup vállalkozás vett részt az általunk szervezett vagy társszervezett rendezvényeken. A hazai startupok szempontjából a legnagyobb vonzerőt a rendezvények keretében létrehozott B2B találkozók, így a potenciális üzleti kapcsolatok megalapozása jelenti. Ezekhez a rendezvényekhez mindig megtaláltuk a támogató német partnereket, olyanokat, akik jól érzékelhetően nyitottak az innovatív ötletek, megoldások, partnerek iránt.
A B2B találkozókat mindig a piaci igények maximális figyelembevétele mellett szervezzük. Amennyiben a műanyagiparban érzékelünk érdeklődést, akkor azzal kezdünk foglalkozni, tehát a piaci igények és kereslet irányítja tevékenységünket. A beérkező megkeresések gyakorisága, típusa, potenciális ereje alapján választjuk ki azokat a szektorokat, amelyekre kapacitásainkat fókuszáljuk. A startupok mellett sokat foglalkozunk az autóiparral és élelmiszeriparral, egyben tisztában vagyunk azzal, hogy a műanyagipar az eddig említett összes iparág szempontjából megkerülhetetlennek számít. A K-vásár emiatt is kiemelt esemény a konzulátus életében, mint ahogyan kiemelt szerepet játszik a csomagolóanyag ipar is, amelynek globális vezető szakvására, az InterPack, ugyancsak itt Düsseldorfban kerül megrendezésre.
Ezeknek a rendezvényeknek kézzelfogható eredménye is van? Vagyis szerződéseket is kötnek a magyar és a német vállalatok?
Kézzel fogható eredménye a már említett Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és német oldalról pedig a düsseldorfi digitális vállalkozások szövetsége, a Digitale Stadt Düsseldorf egyesület között létrejött megállapodás. A konzulátus javaslatára létrehozott szándéknyilatkozatot tettek követték, aminek eredményeként a legnagyobb Rajna-vidéki startup verseny elődöntőjét kétszer is Budapesten rendezhették meg, a düsseldorfi döntőben pedig már több magyar cég is szerepelt, így a Pozi Technologies és a Sincroll, előbbi gyártó cégek belső logisztikai és gyártás optimalizációjával foglalkozik, így tevékenységük műanyagipari szempontból is releváns, utóbbi egy új hajtástechnológiát dolgozott ki.
További kézzelfogható eredmény, hogy segítettünk magyar vállalkozásnak német kockázati tőke bevonásban, magyar startupoknak észak-rajna-vesztfáliai tevékenység megkezdésében, piacra lépésben.
A német cégek milyen innovációs együttműködésre nyitottak a magyar partnerekkel kapcsolatban?
Az innováció drága, de alapvetően fontos tevékenység a versenyképesség szempontjából, ezért látok igényt együttműködésre. Az egyik lehetséges út azok összefogásáról szól, akik egyedül nem tudnak fenntartani számottevő K+F+I aktivitást, kiemelten a kkv-k, melyek szám szerint mind itt Németországban, mind hazánkban többségben vannak, mégis csak ritkán képesek arra, hogy önállóan K+F+I tevékenységet folytassanak, így itt lehet tér az összefogásra. Hasonlóan potenciállal bír a kkv-k és az egyetemek, főiskolák közötti innovációs, illetve kutató, fejlesztő együttműködés. Szintén van példa az egyetemek és főiskolák közötti alkalmazott kutatási együttműködésekre az észak-rajna-vesztfáliai és magyar reláció terén. Utóbbira példa a főkonzulátus által évek óta kísért és támogatott partnerség az Óbudai Egyetem és a gelsenkircheni Vesztfáliai Főiskola között.
Együttműködési lehetőség nyílhat olyan téren is, ahol egy iparág komoly kihívással szembesül, mint például a csomagolóipar, melynél közismert, hogy az elmúlt években Nyugat-Európában komoly kritikát kap együtt a műanyagiparral és a műanyaghulladék kezeléssel, így sokan gondolkoznak most azon, milyen megoldást tudnak adni a problémára. Aki erre a kihívásra újszerű és megvalósítható megoldásokat kínál, annak bizonyosan lesz irányában erőteljes piaci kereslet: így olyan termékekre, csomagolásokra, egyéb környezetbarát, „bio” jellegű, lebomló anyagok előállítására, alkalmazására, amelyek újrahasznosíthatóak, beépíthetők a körforgásos gazdaságba. A hulladékkezelés egy szerteágazó globális probléma, amit ennek megfelelően kell koordinálni, de feltételezem, hogy ennek az óriási problémahalmaznak egy kisebb szegmensét kis cégek innovatív ötletei, megoldásai is tudják támogatni és esetleg tudnak belőle profitálni is.
