Az MMSZ is részt vesz a szakmai egyeztető fórumon
Rendkívül szerteágazó terület szabályozásával kell megbirkóznia annak a szakmai egyeztető fórumnak, amely – a Magyar Műanyagipari Szövetség részvételével – az egyszer használatos műanyagok (elterjedt angol rövidítéssel „SUP”, Single Use Plastics) kivezetésének kihívását kell kezelje. A szakmai – műanyag-feldolgozói – érintettség mellett a kereskedelmi- és adó-vonzatú feladatok megoldása is sokrétű és bonyolult. A munkacsoport jelenleg is folytatja a korábban megkezdett munkát, igen széles körű szakmai-társadalmi érdekképviseleti jelenlét mellett; ez természetes, hiszen ez a témakör mindannyiunk szakmaiés magánéletét is közelről fogja érinteni. Az egyeztetés menetéről lapunkban folyamatosan beszámolunk.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter február közepén ismertette a nyolc pontból álló magyar klímavédelmi akcióterv eddig kidolgozott részleteit. A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben szerepel, hogy 2021-től betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a hazai folyókat a külföldről ide érkező hulladékoktól. Elvárják a multinacionális cégektől, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak, a következő 10 évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, továbbá támogatják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. Bevezetik a Zöld Államkötvényt, és minden újszülött után 10 fát ültetnek.
Az akcióterv szerint július 1-jével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladata lesz a hulladékgazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására.
VÉGE AZ EGYSZER HASZNÁLATOS MŰANYAGOKNAK
Az eredeti elképzelés szerint már jövőre betiltanák az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy a tömegesen előforduló, egyszer használatos termékeket más, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható termékek váltsák fel. Támogatják a vállalkozásokat az ilyen termékek fejlesztésére, gyártására. Az akcióterv külön említi, hogy 2021-től teljes mértékben betiltják a műanyag poharakat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat és bevásárló táskákat. Üdvözlendő intézkedés, hogy ugyanakkor lehetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítják át, hogy azt a lakosság, illetve az ipar használhassa fel. A kormány tervei szerint hazánkban nyolc év múlva a műanyag palackok 90%-át újrahasznosítják.
A HAZAI VIZEK ÉS ERDŐK VÉDELME
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás során kiemelt figyelmet fordítanak a hazai vizek védelmére – mondta a miniszter, aki szerint nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. A folyótisztás költségeit a szenynyező anyagokat kibocsátó országokra terheli rá az állam. 2021-ig 150 ezer hektárnyi védett természeti területen gondoskodnak az élőhelyek helyreállításáról és a megőrzés feltételeinek megteremtéséről. Az erdős terület 2030-ra 27 százalékra nő – tette hozzá.
TÁMOGATJÁK A KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁT
Szigorúan fellépnek a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) megújuló energiatermelését 32 milliárd forinttal támogatják. Környezetbaráttá alakítják a Mátrai Erőművet, annak lignites egységeit fokozatosan kivezetik, 2025-öt követően a széntüzelés leáll. A lignittüzelés fokozatos megszüntetésével párhuzamosan fejlesztik a földgáz alapú, illetve az olyan korszerű technológiákat, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás, illetve az erőmű hulladékégető kapacitásának növelése.
FÓKUSZBAN A NAPENERGIA
Az akcióterv szerint 10 év alatt hatszorosára növelik a napenergia-termelő kapacitást Magyarországon. A háztartások napelemes áramtermelését kedvezményes hitellel és a nettó elszámolás rendszerével támogatják. 2022-ig 3 ezer, 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás üzembe állítását ösztönzik, kiemelten az egyéni fogyasztóknál, valamint a nagyméretű, erőművi energiatermelés területén.
Palkovics László hangsúlyozta, hogy 2030-ra az országban előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A magyar energiastratégia alapja, hogy az áramellátás jelentős hányadát elsősorban atomenergia és napenergia biztosítsa. A magyar háztartásokat segítik, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább 1 millió okos fogyasztásmérőt telepítenek.
ELEKTROMOS AUTÓK, BUSZOK
Az akcióterv kiterjed a közlekedésre is: megreformálják az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, nagyobb támogatását. Megteremtik annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak. A megfelelő szolgáltatások kiépítése érdekében minden új építésű társasés irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. Emellett támogatják az alacsony és nulla kibocsátású járművek beszerzését a közösségi közlekedésben. Elindítják a Zöld Busz programot, és megkezdik a klímavédelmet szolgáló Zöld Államkötvény kibocsátásának előkészítését.
Az MMSZ munkatársai és meghívott szakértői kétheti rendszerességgel tárgyalnak az ITM Klímaés Természetvédelmi Akciótervének véglegesített tartalmáról, a végrehajtásról. A kormány-előterjesztés a terv szerint júliusra készül el. Az MMSZ megkezdte az adatgyűjtést, jelen állás szerint több ezer tonna műanyagot vonna ki az EU direktíva első lépésként évente a forgalomból hazánkban. Az MMSZ jelenlegi álláspontja a rendszerben gondolkodás. Meg kell valósítani, hogy a termékeket környezeti lábnyomuk, teljes élettartamuk alapján jelöljék, a különböző fokozatú jelzések mutatják az újrahasznosítás fokát, a termékdíjat pedig ez alapján kellene megállapítani. A szakbizottság emellett javasolja a társított műanyagok visszaszorítását, valamint a legköltséghatékonyabb megoldást, az EPR, a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy – ha alkalmas a visszaváltás rendszerének bevezetését.
