Cél a komplex érdekképviselet

Erőteljes válaszokkal készül az MMSZ kibővült elnöksége a megújuló kihívásokra.

Fiatalítás és létszámnövelés, ez a legfeltűnőbb az elnökségi tagok listáját olvasva. Ez hatékonyságnövelést, esetleg reformot jelent? Elvégre soha ilyen komoly feladatok előtt nem állt még a műanyagipar érdekvédelme.

Nem feltétlenül a fiatalítás és a létszámnövelés volt a célunk, sokkal inkább az, hogy átgondoltuk az MMSZ stratégiai céljait és célkitűzéseit, így azt láttuk, hogy vannak olyan szakmai területek, amik jól körülhatárolnak olyan feladatokat, amit a Szövetségnek fel kell karolnia. Ennek megfelelően állítottuk össze, hogy ennek a stratégiának a megvalósításához milyen erőforrásokra van szükség. Áttekintettük, hogy kik azok, akik kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkeznek ezeken a területeken, illetve szoros kapcsolatban álltak korábban is a Szövetséggel ezekben a szakmai kérdésekben. Nem tagadom, a fiatalítás is szempont volt, hogy új szemléletet, új energiákat vonjunk be a szervezet működésébe. Fő szempontunk azonban az volt, hogy összeállítsuk azokat a stratégiai feladatokat, amiket az elnökség fókuszba helyez és amiben együttműködik tagvállalataival annak érdekében, hogy az érdekképviselet minél erőteljesebben valósulhasson meg.

Az elmúlt másfél év rendkívül intenzív volt az MMSZ munkájában, a tagság érdekképviselete fokozottabban teljesedett ki az állami szervezetek irányába. Folyamatos volt a kapcsolattartás a vállalatok vezetőivel, az ő véleményüket közvetítették a döntéshozók felé. Hogyan tovább?

Az év második felében, amennyire lehet, szeretnénk a személyes kapcsolatot erősíteni, ennek érdekében – ha a pandémia lehetővé teszi – folytatjuk kapcsolatépítő találkozásainkat. Ezekhez már konkrét helyszíneink is vannak. Folytatjuk a Magyar Tudományos Akadémián szervezett Az ember alkotta anyag a XXI. század anyaga elnevezésű hagyományos konferenciánkat a fiataloknak, de azon is gondolkodunk, milyen új formában lehetne a tagság véleményét folyamatosan kikérni, hogy azt is figyelembe tudjuk venni a következő időszak kihívásainak megoldásában. Úgy gondoljuk, hogy a kérdőíves rendszer sok hozzáadott értéket nyújtott munkánkhoz az elmúlt időszakban, ezért ezt a formát szeretnénk fenntartani, az alelnökökkel azonban tovább gondoljuk, milyen formában, hogyan alakítsuk ki azt az új rendszert, kommunikációt, együttműködést, amire építve komplex érdekképviseletet valósíthatunk meg a kutatás-fejlesztés, az oktatás és képzés, az üzleti együttműködések támogatása területén, de kiemelt szerepet kell kapjon a szakmai tájékoztatás is, és természetesen erőteljes szakmai és közérthető válaszokat kell adnunk minden korosztály számára a műanyagot ért támadásokra.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy jelen pillanatban olyan társadalmi, gazdasági változásoknak vagyunk a megélői, ami életünk minden egyes részletét befolyásolja, a magánéletünket, fogyasztási szokásainkat, szabadidőnk eltöltését, és a munkahelyünkön elvégzett munkánkat is. Mindezek a változások kihatnak a cégek gazdálkodására, piaci lehetőségeire, új kihívások elé állítva a vállalkozásokat. Egy újfajta szemlélettel kell szembenéznünk a következő időszakban, amiben kiemelt jelentőséget kap a társadalmi elfogadás, az együttműködés, a konszenzus.

Célunk, hogy iparágunkat képviseljük minden szinten, és társadalmi megítélését reális alapokra helyezzük. Soha nem vitattuk, hogy szembe kell néznünk azokkal a valós vádakkal, amik felmerülnek a műanyagokkal kapcsolatban. A műanyagiparban vannak olyan túlfogyasztások, amik elkerülhetőek, és itt elsősorban a reklámcélra használt, úgynevezett marketing csomagolásokra gondolok. Egyetértünk azzal, hogy ezeket a rendszerből ki kell vonni, de a műanyagoknak azt a részét, ami érték – és ez a nagyobb rész -, annak támogatást kell nyerni és elfogadtatni a közvéleménnyel. Azt kell széles körben tudatosítanunk, hogy a műanyag hozzáadott értéke sokkal magasabb, mint amit ma a társadalom erről gondol.

Mik lesznek az MMSZ idei évi kiemelt feladatai?

Túl azon, amire korábban már utaltam, hogy szeretnénk erősíteni a személyes kapcsolattartást és megszervezni az év második felében hagyományos rendezvényeinket, fontos mérföldkőhöz érkezett Szövetségünk. Tíz évvel ezelőtt váltunk ki a Magyar Vegyipari Szövetségből, ezt követően kapott önálló jogi státuszt a Magyar Műanyagipari Szövetség. Ennek évfordulójára könyvet jelentetünk meg, összefoglalva az elmúlt tíz év munkáját, megemlékezve a műanyagipar kiválóságaira, jeles személyiségeire. Erre az alkalomra újul meg honlapunk is, de az szintén kiemelt helyen szerepel munkánkban, hogy kapcsolatainkat szeretnénk elmélyíteni más szakmai szervezetekkel, oktatási központokkal és tovább erősítjük a közös munkát az iparágunkat felügyelő minisztériumokkal, ahová továbbra is eljuttatjuk a tagságunktól érkező megújító javaslatokat.

HELYZETBE HOZNI A MŰANYAGOT

Az új elnökségben öt alelnök dolgozik a továbbiakban, de változás a korábbi struktúrához képest az is, hogy valamennyien saját felelősségi területet kaptak szakmai tapasztalataik szerint. Kiemelt feladataikról, terveikről készítettünk összefoglalót.

Nagyon örültem Elnökasszony kérésének, hogy a MOL csoport képviselőjeként legyek az általános elnökhelyettes, az MMSZ új elnökségi felállásában.

A betöltött feladatkörből adódóan szakmai tapasztalatommal szeretném támogatni az elnökség által megfogalmazott stratégiai célok megvalósítását, valamint segíteni a körforgásos gazdasággal, az MMSZ kommunikációjával, az üzletfejlesztéssel és a képzéssel foglalkozó bizottságok munkáját.

A feladatköröm a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok ésszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása.

2021-ben két, a műanyagokat is érintő törvény lépett hatályba: a Hulladéktörvény és az egyszer használatos műanyagok betiltására vonatkozó rendelkezés. Nyilvánvaló, hogy a két jogszabály a jó szándék ellenére rengeteg részletkérdést hagy még nyitva, melyeknek tisztázásában szövetségünknek – más társszövetségekkel egyetemben – fontos szerep jut majd.

Nagyon fontosnak tartom a szelektív hulladékgyűjtésen belül a műanyagok, mint másodlagos nyersanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldását annak érdekében, hogy minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába a mechanikai reciklálás folyamatán keresztül. Ennek eredményeként, a németországi példát követve, az égetőbe jutott anyagmennyiség maradjon ésszerű kereteken belül, a hulladéklerakókba viszont zéró kg (!) jusson 2025-re.

Ígéretesen alakul Magyarországon a kémiai reciklálás folyamata is. Szövetségünk ebben a témakörben is szívesen vállal közvetítő, koordináló szerepet, amennyiben az érdekelt felek erre igényt tartanak.

És végezetül megemlítem a biológiailag lebomló műanyagok kérdéskörét. Ezen műanyagok előállítása nagyobb részben megújuló nyersanyagforráson  alapul. Magyarország  kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére. A piaci szívóhatás az eddigi statisztikák, elemzések szerint hosszabb távon megvan, az igények messze meghaladják a jelenlegi termelést. Ehhez a témakörhöz szorosan kapcsolódva némi büszkeséggel tekinthetünk vissza szövetségünk azon korábbi törekvésére, mely rendet teremtett a termékdíj meghatározása területén. Az új rendelkezés szerint ugyanis a biológiailag lebomló műanyagokból készült termékek esetében, melyek csökkentett termékdíjjal terhelendők a hagyományos műanyag termékekkel szemben, nagyon helyesen, már nem kritérium a teljes biobázikusság egyidejű megléte is. Ezzel véleményem szerint egy komoly szakmai ellentmondást sikerült feloldanunk.

A jövőbeni szerepünket pedig úgy fogalmaznám meg, hogy szövetségünk a fenti tapasztalat alapján segítséget nyújt a biológiailag lebomló anyagokkal kapcsolatos, további finomításokat igénylő jogszabályok megfogalmazásában, támogatja ennek a műanyagfajtának a hazai elterjedését és – reményeim szerint – hazai gyártását is, amennyiben létrehozzuk a megfelelő logisztikai láncot a mechanikai újrahasznosításukra és/vagy a komposztálókban történő lebontásra.

Ez az első alkalom, hogy az átalakított elnökségi szervezettel és új munkamódszerrel vágunk neki a ciklusnak. Az elnökség megtisztelt azzal, hogy – az üzletfejlesztés, külkapcsolatok koordinálását célozva – alelnöknek választott, és ebben a témakörben együtt dolgozunk Karsai Szilviával, aki a Karsai Műanyagtechnika Holding Zrt. projektmenedzsere, a Karsai Plast ügyvezető igazgatója.

Szeretnénk elérni, hogy a Magyar Műanyagipari Szövetség és tagvállalatai jó kapcsolatokkal rendelkezzenek az államigazgatással, a hazai és külföldi szakmai szervezetekkel, ezzel megkönnyítve érdekeink érvényesítését. Feladatkörünkbe tartozik a magyar műanyagipar külpiaci megjelenésének segítése azzal, hogy koordináljuk és konkrét gazdasági előnyöket nyújtunk a vállalkozások vásári, kiállítási megjelenése elősegítésére.

Azt tekintenénk az első év sikerének, ha olyan előnyöket tudnánk kínálni jelenlegi és potenciális tagvállalatainknak, amelyek alapján indokoltnak éreznék csatlakozni a magyar műanyagipar egyedüli koordináló szervezetéhez és ennek megfelelően tovább növekedne a taglétszámunk.

A fenti feladattal kapcsolatosan elsődleges cél az eddig jól működő kommunikációs eszközök, folyamatok megtartása és további erősítése. Mindenképpen fokozni kívánjuk a személyes kapcsolatokat, mind a régi, mind a potenciális új tagokkal.

Kiemelt cél a social mediaban is jelentősebb hangsúllyal bíró megjelenés, a műanyagok fontosságának, környezettudatos fejlesztéseinek megismertetése minél szélesebb körben. Fontosnak tartjuk az MMSZ működésének és szakmai, tudományos tevékenységének nagyobb nyilvánosságra hozatalát és az államigazgatással szorosabb kapcsolat kiépítését.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a fenti feladatokban nagy tudású, professzionális új tagokkal dolgozhatok együtt. Bűdy Lászlóval és Konkoly-Thege Mátéval egy nagyon sikeres, hatékony közös munka veszi kezdetét, mellyel kapcsolatosan meggyőződésem, hogy eredményes lesz. Augusztusban már megkezdjük az MMSZ új kommunikációs és nyilvánossági stratégiájának kidolgozását, melyet a szeptember 17-i elnökségi ülésen fogunk bemutatni.

Az MMSZ tagvállalatai által validált igényeket vittük be az új szakképzési törvénybe az Ágazati Készségtanácsok munkáján keresztül, ami most megjelenik az új műanyag-feldolgozó és a szerszámgyártó képzésekben. Ezt az aktív tagvállalati kommunikáción alapuló munkát kell folytassuk a következő időszakban, hogy az új képzési rendszerre a vállalatok hatékonyan rá tudjanak csatlakozni. Hasonlóan közelebb kell hozzuk tagvállalataink üzleti igényeihez az egyetemi oktatást, ami egy koordinációs, facilitátori munkát kíván a szövetségünk részéről. Az oktatási kormányzattal az érdemi kapcsolattartás az elmúlt évekhez hasonlóan kiemelt jelentőségű lesz. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a műanyagok társadalmi megítélésére is. Az egyes társadalmi csoportok felé olyan üzeneteket, ismeretet  kell  eljuttassunk, amik  a  műanyagoknak  a gazdaságban és a társadalomban betöltött valós szerepét hűen tükrözi. A korábbi években főként a fiatalokat az iskolákban megszólítva végeztünk szemléletformálási tevékenységet, például a szövetség Polimarker projektje által. Az elkövetkező évek lényeges fókusza kell legyen ennek a tevékenységnek a kiterjesztése. Ez a munka és a képzésekkel kapcsolatos tevékenységünk is szorosan kapcsolódik a Kommunikáció és Nyilvánosság munkacsoport tevékenységéhez.

BŐVÍTENI KELL A LEHETŐSÉGEK TÁRHÁZÁT

Hét új taggal bővült az MMSZ elnöksége, illetve a Felügyelő Bizottság tagjainak száma. Az MMSZ elnöksége olyan új tagokat választott maga mellé, akik célkitűzéseikben, kiemelt feladataikban további szakmai segítséget nyújtanak, kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkeznek a kiemelt területeken, illetve szoros kapcsolatban álltak már korábban is a Szövetséggel szakmai kérdésekben.

Bűdy László:

Két területen szeretnék aktívan szerepet vállalni. Az egyik az iparágon belüli kommunikáció. Fontos lenne, hogy az iparág szereplői közös véleményt tudjanak formálni az iparág sorskérdéseiben. Ilyenek az újrahasznosítás, a kötelező regranulátum hányad és így tovább. Ehhez több tag kell, elsősorban a feldolgozói oldalról. Ma a tagok többsége nem műanyag-feldolgozó.

A másik kulcsterület a külső kommunikáció. A műanyagok és a műanyagipar megítélése negatívvá vált az elmúlt években. A „gonosz” anyag szolgái lettünk. Meg kell mutatnunk, hogy a legkisebb szén-lábnyommal a műanyagok bírnak. Akkor, amikor egy fa kivágása miatt emberek tucatjai tüntetnek, nonszensz, hogy a papír csomagolóanyag újra preferálásra került. Lépésről lépésre be kell mutatnunk, hogy mit jelentenek más csomagolóanyagok, mekkora környezeti terhelést okoznak. Nagyon egyszerű, érthető, hétköznapi példák, aktív média jelenlét szükséges. Ha folytatjuk az eddigi visszafogott kommunikációt, az EU-s szabályozás, amely még a fizika a és kémia törvényeivel is szemben megy, maga alá fogja temetni az iparágat.

Karsai Szilvia:

Megtiszteltetés számomra, hogy az elnökségmunkájáhozcsatlakozhatok. Bízom benne, hogy a kutatásban és a gazdasági szektorban szerzett tapasztalataim révén agilisan tudom majd támogatni az elnökséget a kitűzött célok megvalósításában.

Kocsánné Olasz Andrea:

A műanyag-feldolgozásban és a hulladékhasznosításban szerzett több mint húsz éves tapasztalatommal igyekszem segíteni a Magyar Műanyagipari Szövetséget meglévő  és új célkitűzéseinek elérésében. Az Európai Unió és a Magyar Kormány elhivatottsága a körforgásos gazdaságra történő átállás, ami számos  megoldásra váró feladatot jelent még az ágazatban működő cégek, szervezetek, a környezettudatosan élő magánemberek részére. Bízom abban, hogy az a temérdek tapasztalat és tudás, mellyel a szövetség tagjai bírnak, ezt az átállást gördülékennyé teszi majd.

Konkoly-Thege Máté:

Az MMSZ tevékenységét szándékozom jobban megismertetni a nyilvánossággal, a közösségi médiumok és egyéb sajtómegjelenések felpörgetésével. Szeretném, ha a társadalom felé sikerülne kétirányú kommunikációs megoldásokkal szorosabbra fűzni a mindennapi kapcsolatot, hogy az iparágat érintő forró témák, mint például   újrahasznosítás,   körkörös gazdaság, egyszer használatos műanyagok, környezetszennyezés tekintetében szélesebb körben ismert legyen az álláspontunk.

Dr. Toldy Andrea:

Az MMSZ elnökségében, hasonlóan elődömhöz, Dr. Czigány Tiborhoz, továbbra is szeretnék összekötő kapocsként szolgálni az akadémiai és az ipari szféra között, így elsősorban a képzéssel és a szemléletformálással kapcsolatos feladatokban fogok részt venni.

Kiemelkedően fontosnak tartom a fiatalok, ezen belül mind a szélesebb nagyközönség, mind a szakmai utánpótlás megszólítását, és a polimeres szakterület pozitív kommunikációját. A szélesebb közönség felé irányuló tudománykommunikációban vannak tapasztalataim a Fenntartható  hulladékgazdálkodás  és a Fenntartható fejlődés technológiái című szemléletformáló műegyetemi kurzusok előadójaként. A pályaválasztás előtt álló középiskolás korosztály megszólításában pedig a Lányok Napja koordinátoraként gyűjtött tapasztalataimat tudom felhasználni. L’Oréal-UNESCO ösztöndíjasként fontosnak tartom pozitív példaképek felmutatását a polimeres területen. Számos BSc-, MSc-, PhD-hallgató témavezetőjeként, a BME Polimertechnika Tanszéken a Kompozit PhD-hallgatói csoport vezetőjeként aktív kapcsolatom van a szakmai utánpótlással is.

A műszaki területet fokozottan érinti a nők alulreprezen- táltsága, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Szál- és Kom- pozittechnológiai Tudományos Bizottság bizottsági tagjaként és a Fiatal Kutatók Akadémiája tagjaként elkötelezett vagyok az ezzel kapcsolatos egyenlőtlenségek enyhítése mellett. A kisgyermekes munkavállalók fenntarthatóbb életpályamodellje kapcsán fon- tosnak tartom, hogy a COVID-19 veszélyhelyzet alatt biztosított rugalmas munkavégzési formák, távmunka pozitív tapasztalatait átemeljük a veszélyhelyzet utáni időkre is.

EU-s pályázati bírálóként továbbá fontosnak tartom a pályázat- írási ismeretek beépítését a képzésbe, illetve az MMSZ tagok- nak a pályázatokban való hatékony támogatását az Európai Unió minden eddiginél nagyobb költségvetésű kutatási és innovációs keretprogramjában, a 95,5 milliárd euró keretű Horizont Európa programban.

Bocskor Imre:

Ismereteim és tapasztalatom szerint a Felügyelő Bizottság megfelelő odaadással és körültekintéssel végezte a munkáját, megtisztelés a jövőben ebben a felelős tevékenységben részt venni. A felügyelő bizottsági munkán túl a műanyagoknak az életünkben betöltött reális szerepének, fontosságának a megismertetését és kommunikálását tartom nagyon fontosnak. Ezen a területen tevékenykedő szakbizottságunk munkájában szeretnék részt venni és munkámmal támogatni.

Pataki Zsuzsanna:

Megtiszteltelésnek veszem, hogy felkérést, majd bizalmat kaptam a Szövetség Felügyelő Bizottságában való részvételre. Célom, hogy az elnökség munkájának támogatása mellett tapasztalatommal segítsem az elkövetkező évek legfontosabb kihívására, a körkörös gazdálkodásra való felkészülést és átállást, valamint ezen a területen megjelenítsem a műanyag csomagolóeszközök iparágat, mint az egyik leginkább fókuszban lévő területet.