Egyéves kihagyás után nagy volt az érdeklődés a Central European Plastics Meeting iránt.
Szeptember közepén negyedik alkalommal rendezett fórumot a myCEPPI műanyagipari tanácsadó cég a közép-és kelet-európai műanyagipari szakemberek-nek a szlovákiai Somorján. A résztvevők a konferen-cia nevéhez hűen Közép-és Kelet-Európából érkez-tek, Magyarország mellett Bulgáriából, Szlovákiából, Lengyelországból, a Baltikumból, sőt Törökországból és Egyiptomból is.
A konferenciát a korábbi évekhez hasonló lendülettel tudtuk meg- rendezni, a B2B tárgyalásokon 27 alapanyagot kínáló cég fogadta műanyag-feldolgozó ügyfeleit, közel 400 meeting realizálódott a két nap alatt előzetesen megbeszélt időpontokban. Ami inkább nehézsé– get jelentett, hogy újabb partnereket győzzünk meg, ebbe sok energi- át fektettünk. Beutaztuk Bulgáriát, Romániát, ennek köszönhető pél- dául, hogy egy 16 fős csoport érkezett Bulgáriából a rendezvényünkre – mondta el Bűdy László, a myCEPPI műanyagipari tanácsadó cég vezetője, a rendezvény ötletgazdája az újraindulásról.
Az alapanyag beszerzése valamennyi országban gondot jelent, de volt több nehezítő háttéresemény is az utóbbi időben. Csak hogy egyet említsek: akár fél évig is szünetelhet a termelés a román Petromidia kőolajfinomítóban a július elején történt robbanás miatt, ezért a balkáni régióban, de Dél- és Közép-Európában is, komoly ellátási zavarok lesznek, és ez ki fog hatni Magyarországra is. Több teória látott napvilágot az alapanyaghiány okát illetően. Én nyáron azt tapasztaltam, hogy több műanyag-feldolgozó vállalat azt gon- dolta, őszre megoldódnak az ellátási gondok, de nem ez történt. Volt egy nagy áremelkedés, sokan emiatt komoly veszteségeket szen- vedtek, főleg azok, akik nem érezték meg, hogy egy tényleges válto- zás közepén vagyunk. Én úgy látom, hogy új árszintek alakultak ki és ezek hosszú távon velünk is maradnak.
A B2B tárgyalások mellett a találkozó konferencia programjában a résztvevőket nemzetközi előadók is tájékoztatták az iparág helyzetéről, megoldásokat kerestek az iparág felmerülő kérdéseire, aktuálisan esett szó a post-covid piaci kilátásokról, reciklátum szabványosításról, a PolyAl (polietilén és alumínium) kémiai újrahasznosításáról: A legfőbb aktualitás most az újrahasznosí- tás, az előírások szerint négy év múlva 10 millió tonna műanyagot kell újrahasznosítanunk. A legfontosabb dolog nem tisztázott még ez ügyben, hogyan lesz a műanyag-feldolgozóknak folyamatosan stabil, tervezhető minőségben regranulátumuk, amiből adott termé- ket tudnak előállítani. A konferencia ennek a problémafeldolgozás- nak a kezdete kíván lenni, összehoztunk egy lengyel, bolgár, román és magyar teamet, akik ezzel foglalkoznak. Azt tervezzük, hogy kidolgozunk a hulladékgyűjtéssel kapcsolatban egy elvárási szintet a kormányok felé, ami leírja, hogy az újrafeldolgozáshoz milyen minőségben és hogyan kérjük a hulladékot összegyűjteni, ezzel a műanyag hulladék újafeldolgozásához megfelelő alapanyagot tudunk biztosítani.
Arról, hogy mennyire van igény az újrafeldolgozott alapanyagokra a mindennapi gyakorlatban, megoszlanak a vélemények. Bűdy László azt mondja, nagyon: Beszélgettünk erről vendégeinkkel. Mostanra bizonyos esetekben az újrahasznosított polipropilén ára meghaladta a szűz polimerét. Eddig az élt a legtöbb ember tudatában, hogy az újrahasznosított anyag olcsóbb, de annyira nagy a hiány belő- le, hogy valójában drágábban lehet hozzájutni. Meglátásom szerint ez egy globális probléma, mert főleg egy kisebb újrahasznosító, akinek nincs konkrét termékportfóliója, azt gyárt, amit tud az adott hulladék- ból. Megdöbbentő volt számomra, hogy Bulgáriában az újrahasznosítás mennyisége kétszer akkora, mint a szelektíven gyűjtött anyagoké, ugyanis Németországból hozzák ehhez a hulladékot.
Kallós Kornél, a Plastoplan Polymer Kft. ügyvezetője ezzel szemben arról számolt be B2B tárgyalásai végén, hogy nála néhány kivételtől eltekintve csak és kizárólag tömegműanyagokra volt érdeklődés. Hasonló véleményt osztott meg kérdésünkre Rácz István is, az Ultrapolymers Kft. vezetője: Egyelőre nincs nagyon rá igény, azt gondolom azonban, hogy az újrahasznosításnak van egy komoly problémája. A bevezetéséhez kell legyen céltermék. Most for- dítva működik. Adott mondjuk 20 tonna polipropilén, azt újrahaszno- sítom és kidobom a piacra, hátha valaki csinál belőle valamit. Ezzel „csak” eltüntetem a hulladékot. Azt gondolom, hogy amíg nem lesz felépítve a rendszer, amelyben a meglévő hulladékot kellő szinten válogatva, kellő szinten alapanyaggá formálva és megfelelő, tehát szeparált trader-ként piacra küldve célzott alkalmazások szerint használjuk fel, addig nem lesz valódi reciklálás. Kellenének alkalma- zások, amihez célzottan lehet gyártani anyagot.
A IV. Central European Plastics Meeting-en elhangzó előadásokról későbbi lapszámainkban részletesen beszámolunk.
