Március végén a polimergyártók elkezdték kiszivárogtatni áprilisi áremelési szándékaikat. Egy dolog biztosnak látszik, március első hetéhez képest áremelkedés lesz, amely meg fogja haladni a monomerek áremelkedését. Az olefin monomerek esetében 150-200 €/tonnás áremelkedést jeleztek előre a polimergyártók, és ennyire lehet következtetni a NAPHTHA márciusi árváltozásából is. Ettől több csak akkor lehet, ha az európai piacon a monomer kínálat beszűkül valamilyen váratlan termelési probléma miatt, ilyen lehet a Shell mordeijki krakkolójának egy hetet meghaladó leállása.
A polimergyártók eltérően értelmezik az áprilisi áremeléseket is; vannak, akik a március elejei árakhoz és vannak, akik a hóközi áremeléshez képest terveznek árat emelni. Ebben a kérdésben nagy a bizonytalanság. Az eltérő értelmezés oka az energiaárak tartós emelkedése. Azok a vállalatok, akik nem alkalmaznak energia felárat nagyobb polimer áremelésben gondolkodnak, hogy fedezzék a költségeiket.
A műanyag-feldolgozók már november óta küzdenek az emelkedő energia és alapanyag költségek áthárításával. Lassan és késve mennek át a műanyag késztermék áremelések. Egy meredekebb polimer áremelkedés esetén jó néhány műanyag-feldolgozó inkább megállítja a termelését mintsem, hogy veszteséget termeljen. A 2021-es ellátási krízis következtében a legtöbb műanyag-feldolgozó rendelkezik akár 1-1,5 hónapos polimerkészlettel, így a termelésük alapvetően nincs veszélyben. Amit el kell dönteniük, hogy az áprilisi áremelkedés átmeneti vagy tartós-e. Ha átmeneti, akkor nem érdemes vásárolni, ha tartós, akkor viszont követni kell az áremelkedést és érdemes vásárolni. Ezt most nehéz eldönteni. Mindenesetre jól látható, hogy a polimer árak kezdik meghaladni a 2021-es rekord értékéket. Úgy tűnik, az orosz-ukrán háború közvetve hatással van a polimer árakra is, elsősorban a magas energia árakon keresztül. Az energia árak jelentős növekedése már 2021 novemberétől velünk van, a háború „csak” szinten tartja. Azonban azt biztosan kijelenthetjük, hogy energia árcsökkenésre a háború végéig nem számíthatunk. Sőt, ezt követően a szükségszerű és EU szinten eldöntött leválás az orosz energiahordozókról még évekig magas energia árakat fog jelenteni. A polimer értékláncban a legnagyobb problémát a nem érvényesített energia költségek jelentik mind a monomer, mind a polimer gyártásban, de a műanyag-feldolgozásban is. Ha az értékláncban mindenki képes lenne érvényesíteni a többlet energia költségeket, akkor a műanyag késztermékek ára akár 30%-ot is emelkedhetne.
Valószínűsíthető, hogy a magas árak miatt Európa vonzó piac lesz az Európán kívüli polimer gyártóknak, kereskedőknek, ennek következtében egyre több Európán kívüli import polimer érkezik be, ez fékezheti az áremelkedéseket. A magyar műanyag-feldolgozók csak kevéssé nyitottak az „egzotikus” polimerek felé, azonban ebben változás szükséges, mivel az import polimerek ára nem egy esetben 5-10%-kal az európai árak alatt van, ezek beillesztése a termelésbe jelentősen javíthatja a jövedelmezőséget.
