Csath Magdolna közgazdász is előadást tartott az MMSZ Műanyagipari Konferenciáján.
– Ami biztos az az, hogy minden bizonytalan. Az egész világon, rendkívül bonyolultak most a környezeti viszonyok és emellett kiszámíthatatlanok is – Csath Magdolna jeles közgazdász az MMSZ májusi Műanyagipari Konferenciáján tartott előadásában a globális előrejelzésekről, az európai és magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól, az ipar energiafogyasztásáról és a munkaerőpiacról mondta el véleményét.
GLOBÁLIS ELŐREJELZÉSEK
– Nagyon szeretek konferenciákon vállalatvezetőkkel együtt lenni és beszélgetni velük, mert rengeteget tanulok ezekből a beszélgetésekből – kezdte előadását Csath Magdolna, majd így jellemeztea gazdasági helyzetet: Nem lehet tudni, hogy ki, miért, hogyan lép be a rendszerbe és milyen érdekek mentén. Nagy átalakulásban van a világ, a globális szereplők harcolnak a technológiai elsőbbségért. Ez érződik azon is, hogy a különböző szervezetek előrejelzései is állandóan változnak.
Az IMF, a Világbank is szinte állandóan módosítotja a globális, illetve az egyes országokra vonatkozó GDP előrejelzését. Ami megnyugtató, hogy Magyarország adatai elég jók. A 2022 áprilisi adatok szerint a 2021 negyedik negyedéves GDP növekedés Magyarországon 7,1% volt, amit a KSH is megerősített, de 2022-re, 2023-ra és 2024-re vonatkozóan sem rosszak a számok, miközben vannak olyan EU-s országok, ahol ezek az adatok nagyon alacsonyak. Azóta már születtek olyan előrejelzések is, hogyt a német GDP növekedés 2023-ban negatív lehet, azaz a gazdaság recesszióba fordul a háborús hatásoknak, az energia és az alapanyag költségek növekedésének köszönhetően. Tekintettel a magyar gazdaság német ipartól való erős függésére, ennek hatását a magyar gazdaság is megérzi. A lényeg, hogy nagyok az eltérések az egyes országok között. Japán, Kína és India, de a többi ázsiai ország esetében viszont jobbak az adatok, Ázsia ebben a változó világban mintha inkább nyertes lenne, mint vesztes.
A 2021. évi negyedik negyedéves GDP növekedés Magyarországon 7,1% volt, de 2022-2024-re vonatkozóan sem rosszak az előrejelzett hazai adatok, miközben vannak olyan EU-s országok, ahol nagyon alacsonyak.
Forrás: IMF, World Economic Outlook, 2022. április
Amire viszont érdemes odafigyelni, hogy hatalmas szakadék kezd kialakulni – bár ez korábban is megvolt – a fejlett és a kevésbé fejlett, feltörekvő, valamint a nagyon alacsony jövedelmű, fejlődő országok között. Ennek többek között az az oka, hogy ezek az országok már a pandémia alatt is lemaradtak és a háború hatásai még tovább gyengítik a szegény országokat, például élelmiszerválság alakulhat ki, ami rendkívül komoly társadalmi problémákhoz vezethet: – Mindez kihat mindenkire, hiába nem nálunk van a válság, visszahat ránk is – hívta fel a figyelmet Csath Magdolna.
EURÓPAI HELYZET ÉS KILÁTÁSOK
– Érdemes azt is megnézni, hogyan alakul az Európai Unióban az egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson mérve – tért át az európai helyzet ismertetésére a professzor – Ez egy növekedési mutató, ami sajnos nem mér mindent, amit mérni kellene. Nem méri például azt, amikor kiviszik a cégek a profitot egyes országokból, ami benne van a GDP-ben. Ennek a mutatónak a tekintetében Magyarország eléggé le van maradva például Csehország mögött, Lengyelországgal nagyjából azonos helyzetben vagyunk. A 80 szá zalékot közelítjük, az EU-s átlagot 100%-nak véve 76%-on állunk. Hosszabb időtávra tekintve azt látjuk, hogy a V4 országok közül Csehország adatai a legjobbak, Lengyelország és Magyarország nagyjából egymás mellett halad, viszont Szlovákia mélyrepülésben van. Nem mindegy, hogy milyen egy ország gazdaságának a szerkezete, és hogy milyen jellegű ágazatok alkotják. Az autóiparról például tudjuk, hogy nagyon válságérzékeny, a szlovák gazdaság pedig még jobban függ az autóipartól, mint Magyarország.
Az ipari termelés alakulását tekintve a 2022 februári Eurostat adatokból az látszik, hogy Európa ipara – eltekintve a pandémia alatti nagy zuhanástól – nem mutat fejlődést, helyben topogó, időnként csökkenő, majd emelkedő tendenciát jelez. Érdemes viszont az ipari termelés százalékos változását is vizsgálni, és ha a 2021-es februári adatokat hasonlítjuk össze a 2022-es februári adatokkal, akkor a növekedésnél azt látjuk, hogy Lengyelország elhúzott, 18% körüli értéken áll. Mi sem álltunk rosszul a 4,8%-kal. Sajnos ez a magyar adat, a KSH szerint, márciusra romlott, már csak 3,6%. Tehát látszik egy kis lassulás az iparban. Ha hoszszabb időtávon nézzük, és a 2015-ös adatokat 100%-nak tekintjük, akkor a februári adat tekintetében ismét Lengyelországban látunk jelentős fejlődést, 140% feletti a 2015-ös adathoz képest, de a magyar adat sem annyira rossz, kicsivel 120% felett van. Az EU átlag alacsonyabb, a német adat pedig különösen gyenge:
– Erre érdemes figyelni, mert a német ipari tevékenység, az ipari eredmények mostanában igencsak gyengék, és ez azért lényeges, mert a magyar ipar sok szálon függ a német ipartól. Nagyon fontosak a külkereskedelmi adatok is – hívta fel Csath Magdolna hallgatói figyelmét. Azt mondják, hogyha egy országnak vannak jó minőségű, sok innovációt tartalmazó termékei, akkor azokat érdemes eladni. A termék-külkereskedelem havi változását tekintve az EU-ban az látszik, hogy a 2022 áprilisi adatok alapján az import nő, az export meg szinte stagnál, vagyis hiány van a külkereskedelmi termékforgalomban. A márciusi hiány a KSH adatai szerint 503 millió euró volt, ami egyáltalán nem kedvező szám. Ez azt jelenti, hogy Magyarország sokat importál, és nem tudunk igazán sem a meglévő a piacokon jól teljesíteni, sem új piacokat szerezni.
– Szintén fontos elemezni a munkanélküliség adatait – mutatta be az erre vonatkozó adatokat Csath Magdolna. – Ez látható módon sokáig az eurózónában és az EU-ban is csökkenőben volt, aztán kicsit megemelkedett és most megint lefelé megy. A V4 országok munkanélküliségi adatait vizsgálva 2021-ben Magyarországon 3,7% volt, ami 2022 márciusában 3,6%-ra csökkent. A cseh és a lengyel adatok ennél lényegesen jobbak, a szlovák viszont nagyon rossz. A szlovák gazdaság drámaian gyenge teljesítménye megjelenik a munkanélküliségben is. Meg kell említenünk, hogy van nak a magyarnál rosszabb adatok, például a déli államok közül Spanyolországban, Görögországban, és az EU átlag is magasabb, mint a magyar érték – elemezte az adatokat a közgazdász.
Vásárlóerőparitás tekintetében Magyarország le van maradva Csehország mögött, Lengyelországgal nagyjából egyforma helyzetben vagyunk, Szlovákia viszont mélyrepülésben van. Forrás: Eurostat, 2022. március 23.
Még egy lényeges adatra kell figyelnünk, a fiatalkorúak munkanélküliségére. Ez azért rendkívül fontos, mert aki fiatalon nem tud elkezdeni dolgozni, annak egyre rosszabbak az esélyei arra, hogy valaha értelmes munkahelyet találjon, főleg a magyar felnőttképzési adatok mellett. Az Eurostat legutóbbi adatai szerint Magyarországon a munkaképes korú lakosságnak mindösszesen 5,2 százaléka vesz részt valamiféle továbbképzésben. Ez nagyon alacsony szám, ami azt érzékelteti, hogy valami baj van a képzés, illetve a munkavállalók továbbképzése területén, ami a vállalatoknak is ad feladatokat.
Ami mindannyiunkat erőteljesen érint, az az államháztartás hiánya és az adósságszint, hiszen, ha magas az adósságszint, akkor előbb-utóbb vissza kell majd térni a maastrichti kritériumokhoz, ami különböző politikai lépéseket vonhat maga után. A magyar hiány adat nem túl barátságos, a 8%-ot közelíti, ez a 2021 negyedik negyedévi adat a GDP százalékában. A lengyel és cseh adat is alacsonyabb a magyarnál. Az adósságszint tekintetében a V4 országok között a magyar adósság tartósan a legmagasabb GDP arányosan. Csehországban például 2021-ben 41,9% volt, nálunk pedig 76,8%. És ha a változást nézzük 2020 negyedik negyedévtől 2021 negyedik negyedévéig, akkor láthatjuk, hogy még azon országok között vagyunk az EU-n belül, amely országoknál kicsit csökkent ez a bizonyos adósságszint, körülbelül 3%-kal, és érdekes módon a cseheknél és a szlovákoknál ez nőtt.
MAGYAR ADATOK
A GDP arányos hiány 2021-ben 3736 milliárd forint, a GDP arányos adósság 2021 végén pedig 42 414 milliárd forint volt, ezek nagyon magas értékek. A maastrichti kritérium a hiányra 3%, ez persze nem azt jelenti, hogy el kell érni a 3%-ot, csak nem illik, hogy ennél több legyen az államháztartási hiány. 2020-hoz viszonyítva (-7,8%) 2021re ez javult (-6,8%), de ezek rosszabb adatok ahhoz képest, hogy 2018-ban és 2019-ben a kritérium alatt volt a magyar hiány érték (mindkét évben -2,1%). Az adóssággal is ez a helyzet, 2018-ban éppen, hogy közelítettük a 70%-ot, de mostanra már emelkedett a GDP arányos államadósság: 2022 első negyedében elérte a 77,3%ot. Ennek a magas adósságnak az egyik oka a pandémia okozta állami költekezés. De ennél fontosabb a másik ok, a gazdaság állapota. A külkereskedelmi mérleg 2021 júliusa óta folyamatosan negatív tartományban van, ami nyilván részben pandémia hatása, részben pedig a háborúé: – Ezen mindenképpen el kell gondolkodni, hol lehet a probléma? – tette fel a kérdést a közgazdász. – Nincs jó eladható termékünk? Vagy nem vagyunk ügyesek a piacszerzésben? Vagy nagyon függ külkereskedelmünk olyan cégektől, amelyek most nem működnek, és itt főleg az autóiparra lehet gondolni. A szolgál tatásoknál más a helyzet, ott végig pozitív az egyenlegünk, de ez egy nagyon kiterjedt ágazat, sok minden beletartozik, például a turizmus, a bérmunka is, az utóbbi nem biztos, hogy feltétlenül jó számunkra.
A demográfiai adatok ismertetésére is kitért Csath Magdolna:
– Nagyon lényeges kérdésnek kell tekinteni a gazdasági elemzéseknél azt is, hogy mi van a társadalomban, mi van az emberekkel, mert a gazdaságnak kell a társadalmat szolgálnia. Úgy kellene működ nie a társadalomnak, a gazdaságnak, hogy megálljon az évtizedek óta tartó fogyás. 2021 és 2022 márciusa között a magyar lakosság összesen 79,5 ezer fővel lett kevesebb, ez több, mint Szolnok tel jes lakossága, és ez elgondolkodtató adat, amely mindenkit kelle ne, hogy érdekeljen, az államot, a politikát, a gazdasági szereplőket egyaránt. És ez összefügg azzal is, hogy milyen a várható élettartam. Magyarország nagyon le van maradva az EU országokat tekintve. Friss Eurostat adat, hogy Magyarországon a hatodik legnagyobb volt a várható élettartam csökkenés 2021-ben az EU országok között. 2021-ben ez 74,5 év volt, ami 1,2 évvel kevesebb, mint 2020-ban. Ez meghatározza a jövőnket, hiszen a várható élettartam összefügg a gazdaság számára rendelkezésre álló munkaerővel.
A KSH a magyar műanyag termelésre vonatkozó adatokat összevonja a vegyianyag- és termékgyártás kategóriában, jó hír viszont, hogy ez a mennyiség Magyarországon nő.
MŰANYAGÉS VEGYIPAR, ENERGIAFOGYASZTÁS
A világban óriási ütemben nő a műanyag termelés, ezzel szemben az EU-ban stagnál. A KSH sajnos nem közöl magyar műanyag termelésre vonatkozó adatokat, ezt összevonja a vegyianyagés termékgyártás kategóriában, ami Magyarországon növekedést mutat. Tudni kell azonban, hogy ezeket az adatokat folyóáron közlik, ami nem küszöböli ki az inflációt. Ebből le kell venni az éves infláció mértékét, hogy reál adatokat kapjunk: – Sokat beszélünk mostanában arról, hogy miként lehet fenntartani az energiaigényes magyar gazdaságot, ugyanakkor a kérdés pontos megfogalmazása az lenne, hogy miért ennyire energiaigényes a gazdaságunk. Az Eurostat használ egy energiaintenzitás mutatót, ami azt méri, hogy egy ország 1000 euró GDP-t mennyi egy kilogramm olajból nyert energiával tud előállítani, vagyis mennyire sok energia kell ahhoz, hogy GDP-t tudjunk termelni. Sajnos ennek a listának az élén vagyunk, tehát haté konysági és szerkezeti probléma van a magyar gazdaságban. Nyilván egy akkumulátor gyár, egy autóösszeszerelő rengeteg energiát fogyaszt, nálunk ebből sok van, sőt továbbiak érkeznek.
Csath Magdolna előadásában megemlítette, hogy májusban jelent meg egy cikke a www.növekedés.hu oldalon Magyarország energiafüggőségéről, amelyben kifejti, hogy a magyar energiaintenzitás 2011-ről 2020-ra 17,6 százalékkal javult. Ez kicsit jobb, mint az EU-s átlag, amely 16,3 százalék. A javulás ellenére a magyar gazdaság energiaintenzitása 2020-ban is rendkívül magas volt, csak a bolgár, cseh és máltai érték magasabb a magyarnál, a lengyel pedig közel van a magyarhoz. Fel kell figyelni arra, hogy a versenyképességi listákon élen álló országok – Dánia, Svédország vagy Ausztria – gazdaságának energiaintenzitása messze alacsonyabb, mint a magyar érték. Azokban az országokban általában magasabb az energiaintenzitás is, ahol az ipar aránya magas. Fontos kérdés persze az is, hogy az adott iparágakban mennyire korszerű és energiahatékony technológiákkal működnek a cégek, van-e ösztönzés technológiai korszerűsítésre, illetve van-e bármilyen követelmény a technológiák energiaintenzitásának csökkentésével kapcsolatban.
A javulás ellenére a magyar gazdaság energiaintenzitása 2020-ban is rendkívül magas volt, amely attól is függ, hogy az adott iparágakban mennyire korszerű és energiahatékony technológiákkal működnek a cégek.
Forrás: Eurostat, 2022. április 14.
ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK
Előadása végén összefoglalásként Csath Magdolna a következőket mondta: – A gazdasági szereplőket jelenleg a bizonytalanság érinti a legjobban. Ilyenkor szoktak úgynevezett szcenáriókat, vagyis jövőre vonatkozó forgatókönyvet készíteni, hogy mi lenne, ha ez meg ez történne? Mi lenne, ha például a háború tíz nap múlva véget érne? Mi lenne, ha csak 1-2 év múlva? Az ilyen előrejelző módszereknek az az előnye, hogy bár nem tudjuk, hogy melyik forgatókönyv következik be, de legalább látjuk a spektrumot, a lehetőségeket, hogy mi minden várható és mit tudunk tenni ahhoz, hogy bármelyik forgatókönyv következik is be, legyen arra kialakult elképzelésünk, hogy akkor mit kell tennünk. Nyilván a túlélés egyik módja a több lábon állás. Új piac, új tevékenység, mit lehet még csinálni, ami az ötleteinkből kitelik? Nagyon fontos – amiben az egész magyar gazdaság rosszul áll – a termelékenység mértékének javítása, ami gyakorlatilag minden ágazatban nagyon alacsony. A legmagasabb termelékenységi szint a gyógyszeriparban van ma Magyarországon, de nagyon alacsony általában a feldolgozóiparban, alacsony például a járműgyártásban, nem beszélve a szolgáltatásokról. Nem jó a termelékenységi szint mellett a hatékonysági szint sem, például az energiahatékonyság, de a digitalizációban és az innovációban sem állunk jól.
Nincs hagyománya Magyarországon, pedig érdemes lenne fej leszteni a vállalatok közötti együttműködést. A bizalmi szint mutatója Magyarországon rendkívül alacsony, márpedig együtt, összefog va, esetleg üzleti értékláncokat kialakítva, klasztert, konzorciumot létrehozva, jobban lehetne ezeket a problémákat kezelni.
Lényeges még, hogy a cégek munkavállaló hiányról panaszkod nak, ugyanakkor kevesekre jellemző, hogy belső továbbképzést tartanának a meglévő állomány megtartására. Továbbképzésekkel, átképzésekkel lehet fejlődni, de hazánkban még nem elég erős ez a szervezeti kultúra. Vannak persze kivételek, és ott az eredmények meg is látszanak. Ahhoz, hogy a nagy hozzáadott értékű tevékenységek aránya növekedhessen, sok beruházásra van szükség: nem csak a falakba és gépekbe, hanem az agyakba is.
Prof. Dr. Csath Magdolna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem vendégprofesszora, a korábbi Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. Érdeklődési és kutatási területei elsősorban a versenyképesség és gazdasági stabilitás, a gazdaság, mint nemzetbiztonsági tényező, az állami szektor és a közszféra stratégiai menedzsmentje, innovativitása és minőségbiztosítása témaköröket ölelik fel. Foglalkozik a kisvállalkozások szerepével a modern gazdaságokban, és kutatja üzleti környezetük alakulásának főbb tendenciáit. Versenyképességi kutatásai között kiemelkedő helyen szerepel az ún. puha tényezők, közöttük az innováció, tudás, kultúra és a társadalmi tőke versenyképességet befolyásoló szerepének vizsgálata.
