Nagyobb létszámban nagyobb erőt tudunk képviselni

Megtartotta idei éves közgyűlését az MMSZ.

Hajdárné Molnár Elvira, az MMSZ elnöke éves beszámolójában megerősítette, hogy az elnökség továbbra is két kiemelt célkitűzés mentén dolgozik, így a társadalmi felelősségvállalás és az érdekképviselet áll munkájuk középpontjában. Érdekképviselet a szakmai szövetségekkel, a hatóságokkal, a kormányzati szervekkel, valamint a nemzetközi szakmai szervezetekkel, a társadalmi felelősségvállalás terén pedig intenzív szakmai ismeretterjesztést vállalva a műanyagokról széles körben a különböző társadalmi csoportok irányába: – Ezek megvalósítása érdekében két évvel ezelőtt négy munkacsoportot hozott létre az elnökség, ezek felelősségi köre a kommunikáció, a körforgásos gazdálkodás, az üzleti kapcsolatok építése, valamint a képzés és az oktatás fejlesztése – adott tájékoztatást elmúlt évi munkájukról az elnök. – A legnagyobb kihívást az okozta, hogyan tudunk minél több vállalkozást elérni annak érdekében, hogy összegyűjtsük azokat a témákat, amelyekben az érdekképviseletre szükség van és amelyre igényt tartanak tagvállalataink, illetve a műanyagiparban működő vállalkozások. Nem könnyű évek vannak a hátunk mögött és előttünk sem, hiszen két év covid után kitört az orosz-ukrán háború, a gazdasági környezet drasztikusan megváltozott körülöttünk. A legnagyobb kihívást ebben az időszakban talán az energiahordozók árrobbanása okozta, amit kísért még az energiaszolgáltatási szerződések megváltozása és a rendszerhasználati hatósági díjak nagymértékű növekedése is. Nehezítette a helyzetet mindezek mellett az alapanyagárak és szállítási költségek emelkedése, és ezek következményeként az ellátási láncokban jelentkező problémák, illetve a piaci pozíciók átrendeződése. Azért, hogy pontos képet kapjunk, mi történik a műanyagipari vállalkozásoknál, őket hogyan érintik ezek a folyamatok, illetve milyen kérdésekben van igényük érdekképviseletre, kérdőíves felméréseket készítettünk, a beérkező adatok összesítését követően pedig az MMSZ elnökségének energetikai munkabizottsága ígéretes tárgyalásokat folytatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium munkatársaival, ahol reprezentatív mintán alapuló helyzetképet mutattunk be a műanyagipar pillanatnyi állapotáról. Itt szeretném kérni a műanyagipari vállalatokat – hívta fel a figyelmet Hajdárné Molnár Elvira -, hogy töltsék ki ezeket a kiküldött kérdőíveket, mert ezek nélkül a felmérések nélkül egy sokkal kevésbé hatékony érdekképviseletet tudunk csak ellátni.

Az MMSZ elnöksége a döntéshozókkal folytatott tárgyalásaikra rövid- és hosszútávú javaslatcsomagokat állított össze. Rövidtávú
javaslataik között szerepelt az energiaárak korlátok közé szorítása hatósági ár bevezetésével, vagy speciális vissza nem térítendő támogatás nyújtása a költségek átvállalásával a kkv-k és a nagyvállalatok számára egyaránt. Javasolták továbbá kedvezményes kamatozású forint és eurós hitelek gyors bevezetését középlejáratra. Sokfordulós tárgyalássorozataik eredménye, hogy megjelent az állami támogatásokban az Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022-2023, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, valamint az energiaszámlák alapján a költségek egy részének kormányzati átvállalása hat hónapra, a 2022. október – 2023. március közötti időszakra. Hajdárné Molnár Elvira azt is hozzátette, hogy a nagyvállalatokra vonatkozóan nem sikerült elérni ezeknek a támogatásoknak a kiterjesztését.

A hosszútávú javaslatcsomagban szerepelt a megújuló energetikai célú beruházások és az energiafogyasztás csökkentését célzó beruházások támogatása, ezen belül a gép és infrastruktúra beruházások, valamint az épületkorszerűsítés és a világítás korszerűsítésének állami támogatása vissza nem térítendő, 70-85 százalék közötti támogatás-intenzitással, amelyből megvalósult a kkv-k számára a Gyármentő Program 45 százalékos támogatás-intenzitással, valamint elérhetővé vált a Baross Gábor Újraindítási Hitelprogram beruházás hitelfelvétel 10 éves futamidőre, fix kamatozással euró és forint alapú hitelre, továbbá a forgóeszközhitel 2-3 éves futamidőre fix kamatozással.

– Amiben nem sikerült eddig eredményt elérni – folytatta beszámolóját Hajdárné Molnár Elvira – az az, hogy a hálózati és rendszerhasználati díjakat fokozatosan, legalább három év alatt vezessék be, felkészülési lehetőséget biztosítva ezzel a vállalkozások számára, és hogy az energiakereskedők szolgáltatási szerződéseit vizsgálják felül és szorítsák elfogadható keretek közé, de kértük ezentúl a kötbérek és a felmondási feltételek felülvizsgálatát is. Eredményt nem értünk el ezeken a területeken, de nem adjuk fel, folytatjuk tovább tárgyalásainkat, annak ellenére, hogy az energiaár elfogadható szinten visszakorrigált.

Nagy hangsúlyt helyez továbbra is az elnökség a tagvállalatok együttműködésének erősítésére, így sikeres bemutatkozási lehetőséget biztosított tagvállalatainak az MMSZ a düsseldorfi K 2022 szakvásáron a nemzeti standon, illetve soha nem tapasztalt nagy érdeklődés kísérte a vásár ideje alatt a düsseldorfi magyar főkonzulátussal közösen megrendezett Magyar Estet is. Tovább folytatódnak ebben az évben a kapcsolatépítő rendezvények, a februári, Ongropack-nál szervezett találkozó után még két programra jelentkezhetnek idén a tagvállalatok, októberben a LEGO nyíregyházi gyára, novemberben pedig a Wittmann lesz a házigazdája ezeknek új székházában. Az év során tagvállalatainak, előzetes igényfelmérést követően, térítésmentes tanfolyamokat is szervez az MMSZ a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársai közreműködésével.

A HATÉKONY ÉRDEKKÉPVISELETÉRT AZ EGÉSZ MŰANYAGIPAR AKTIVITÁSÁRA VAN SZÜKSÉG

– Engem az a tény szomorít el, hogy hatvan tagja van a Magyar Műanyagipari Szövetségnek. Úgy gondolom, nem csak az elnökségnek, de a műanyagiparnak is feladata, hogy nagyobb összefogás valósuljon meg, így még nagyobb létszámban, még nagyobb erőt tudjunk képviselni – ezt már Palócz Tamás, a kommunikációs stratégiáért felelős alelnök mondta beszámolójában, majd hozzátette – annak megfogalmazása a mi dolgunk, hogy miért érdemes a szövetség tagjának lenni, hogyan fejlesszük a tevékenységünket annak érdekében, hogy minél szélesebb kört képviselve hatékonyan tudjunk támogatást nyújtani az üzleti élet területén. Ennek érdekében be kell vonnunk, aktívvá kell tennünk a műanyagiparért felelősen gondolkodó tagokat, én ebben látom az egyetlen lehetőséget, hogy érdekképviseletünk erősödni tudjon, és még nagyobb, még jelentőségteljesebb szavunk legyen akár az állami szervekkel folytatott tárgyalásaink során, akár a társadalmi kommunikáció irányában. Vállalatvezetőként én magam is tudom, hogy komoly kihívások terhei nehezítik mindennapi életünket, de tudom azt is, hogy a szövetségi léttel és erővel sokkal több eredményt lehet elérni, mint izolálva, külön-külön vállalatonként.

Munkacsoportunkban a meglévő jó elemek továbbfejlesztése zajlott az elmúlt évben, gondolok itt a tízéves hagyománnyal bíró Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga című nagysikerű konferenciánkra az MTA székházában. Igyekszünk egyre szélesebb körben tájékoztatást adni a műanyag értékéről, a benne rejlő lehetőségekről. Több nagyinterjú jelent meg iparágunk jeleseivel az országos médiában, igyekszünk minél szélesebb platformra vinni a körforgásos gazdálkodással, a műanyag újrahasznosítással, az oktatással kapcsolatos ismereteket. Mindezeket szolgálja az MMSZ facebook csoportja, illetve a POLIMEREK szakmai újságunk, de az MMSZ és a POLIMEREK honlapján is olvashatnak szakmai anyagokat az érdeklődők.

KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG ÉS MÁSODNYERSANYAGOK

Törvényi előterjesztések, minisztériumi és hatósági egyeztetések, hulladékáramok, életciklus utáni hasznosítási lehetőségek, szabályozási javaslatok véleményezése – ezek a legalapvetőbb feladatai a körforgásos gazdaság kialakításáért és a másodnyersanyagokért felelős munkacsoportnak, amelynek vezetője Dr. Demjén Zoltán alelnök. Beszámolójának első részében áttekintést adott a világ és Magyarország műanyagipari helyzetéről, majd áttért azoknak a tevékenységeknek a bemutatására, amelyeket munkacsoportja végzett felelősségi területén.

Munkájukban elsőséget élvezett a rendszeres kapcsolattartás a jogalkotókkal, így Steiner Attila körforgásos gazdaságért felelős államtitkárral, illetve az Agrárminisztérium munkatársaival annak érdekében, hogy irányt adjanak arra a vállalásra, hogy ne kerüljön műanyag hulladék a lerakókba. Ennek érdekében szakmai szempontokkal szorgalmazták a mechanikai és kémiai reciklálás, valamint az energetikai hasznosítás arányának növelését. Kritikát fogalmaztak meg a SUP irányelveivel és az egyes alkalmazások tiltásával szemben, és megadtak egy definíciót a biológiailag lebontható anyagok termékdíjára vonatkozóan, melyet a jogalkotók beemeltek a szabályozásba. Felhívták a figyelmet a biológiailag lebontható anyaghulladék gondos kezelésére is, azt erősítve meg, hogy a végállomás az ipari komposztáló legyen, továbbá támogatták egy kukoricakeményítő alapú PLA üzem létesítését. Rendszeres kapcsolatot ápolnak a munkacsoport tagjai szakmai kérdésekben a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-ben Runtág Tivadarral, a műanyag hulladékáramért felelős igazgatóval, így egyeztették a MOHU és az MMSZ elvi álláspontját ebben a kérdésben. Ennek lényegi célkitűzései: 2025-re nulla kilogramm műanyag hulladék kerüljön a lerakókba; a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése; a PET palack visszaváltási rendszer bevezetése; egy új energetikai hasznosító berendezés felépítése.

Mindezek mellett rendszeres szakértőként szerepelt Demjén Zoltán az országos médiában, és adhatott higgadt, szakmai válaszokat a műanyagokat ért nemtelen támadásokra, valamint felhívhatta a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. A munkacsoport tagja Kocsánné Olasz Andrea pedig Düsseldorfban, a K 2022 műanyagipari szakvásár Magyar Estjén tartott előadást a reciklátumok bevonásáról a körforgásos gazdaságba, továbbá arról, hogy milyen minőségi kérdések vetődnek fel ezen a téren a német és magyar műanyag-feldolgozói piacon.

ÚJRAHASZNOSÍTOTT MŰANYAGOK SZABVÁNYOSÍTÁS

Az MMSZ az ernyőszervezete a Regranulátum szabványosításáért
felelős szakmai csoportnak, amely hazai műanyagipari szakemberekből jött létre, de csatlakozott munkájukhoz több műanyagipari szakértő külföldről is – számolt be munkájukról Bűdy László, az MMSZ elnökségi tagja. Feladatuk, hogy elkészítsék azokat a specifikációkat az újrahasznosított műanyagok terén, ami megvalósíthatóvá teszi az uniós szinten vállalt 10 millió tonna reciklált műanyag felhasználását 2025-ig Európában.

Bűdy László arra hívta fel a figyelmet, hogy átlagosan 30 százalék regranulátum hányadnak kell lennie minden termékben, e szerint folyamatosan és ismételhető minőségű reciklátumra lenne szükség nagy mennyiségben. Munkacsoportjuk arra vállalkozik, hogy meghatározzák a műanyagipar elvárásait a regranulátumokra vonatkozóan. Feltárják az egyes műanyagfajtákkal kapcsolatos igényeket a műanyag-feldolgozók és az újrahasznosító vállalatok részéről, majd a műanyag újrahasznosítók által meghatározott hulladék igényekhez igazítva újradefiniálják a hulladékgyűjtés módozatait. Terveik szerint júniusra befejezik a polipropilénnel kapcsolatos feltárásokat, akkor kezdik a polietilén újrahasznosítással kapcsolatos részletes leírást. Jelentéseik szabadon hozzáférhetőek lesznek minden szakmai szereplő számára mind belföldön, mind külföldön, az MMSZ és a MOHU szakemberei pedig felhasználhatják ezeket az eredményeket szakmai szintű tárgyalásaik során.

Az MMSZ közgyűlésének tagjai az érdekvédelmi szervezet elmúlt évi, illetve ez évi munkatervét és költségvetési tervezetének beszámolóját egyhangúan fogadták el.