Az MMSZ második energetikai felmérésének eredménye.
A covid válság és az orosz-ukrán háború gazdaságra gyakorolt hatásai kiszámíthatatlan pályára állították a gazdaságot, emiatt vált különösen fontossá, hogy a műanyagipari vállalatok igényeit érvényesítve a támogatási rendszer megújítására olyan rövid- és hosszútávú javaslatcsomagot dolgozzon ki az MMSZ, amit a gazdaságirányításért felelős minisztérium elé terjesztve a kockázatokat kiszámítható mederbe tudja terelni. Az MMSZ javaslatait is beépítve indult el tavaly a Gyármentő Program, a Széchenyi Kártya Program MAX, az Energiahatékonyság növelését célzó hitelprogram, a Megújuló energiaforrások beruházási támogatása, az Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program stb. Az MMSZ ez év tavaszán újabb, igen részletes kérdőívet küldött ki tagvállalatainak, amiben arról tájékozódott, hogy a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések milyen hatással voltak a műanyagiparra. Az MMSZ felmérés eredményét tesszük most közzé.
A válaszadók 88%-át a kkv-k teszik ki, a nagyvállalatok és mikrovállalkozások mindössze 12%-ban jelennek meg az eredmények bemutatásakor. Így elmondható, hogy a kérdőívünk eredményét zömében (56%) a 11-50 főt alkalmazó cégek adják, 32%-os az arányuk az 51-250 főt foglalkoztató cégeknek és 6-6% a 250 főnél nagyobb, illetve a 10 főnél kevesebb alkalmazotti létszámmal dolgozó műanyagipari cégeknek.
Az alkalmazott technológiát tekintve a visszajelzők fele fröccsöntéssel foglalkozik, de emellett további 15 százalékuk a fröccsöntés mellett más feldolgozó műveleteket is alkalmaz. A különféle extrúziós műveletek az összes tevékenység egyötödét teszi ki.
A cégek villamosenergia fogyasztásának bemutatásakor – árbevételi szempontból – nagyságrendileg háromnegyedük számít kkv-nak, jellemző villamosenergia fogyasztásuk nem haladja meg az évi 2,5 millió kilowattórát, de a cégek felének fogyasztása az egymillió kilowattórát sem éri el.
A MAGAS ENERGIAÁRAK HATÁSA
Egyöntetűen negatív válaszok érkeztek arra a megismételt kérdésünkre, hogy milyen súlyosan érinti a vállalatokat az energiaárak növekedése (még a figyelemreméltó árcsökkenést követően is), és csak a válaszadók negyede adta a kissé negatívan választ.
FAJLAGOS FELDOLGOZÁSI ÉRTÉKEK
Felmérésünkben törekedtünk a fajlagos értékek megismerésére, ezért rákérdeztünk az egy kilowattóra villamos energiával előállított termék mennyiségére. Ezen értékek összehasonlítása természetesen csak hasonló műveletek, feldolgozási módszerek esetén lehetséges, ezért ezt a közölt – és értékelhetőnek minősülő – adatok alapján két művelettípusra tudjuk bemutatni, a fröccsöntésre és az extrúzióra.
fröccsöntés:
jellemző fajlagos energiafelhasználás 0,83-1,16 kg/kWh
extrúzió:
jellemző fajlagos energiafelhasználás 0,6-1 kg/kWh
ENERGIAÁR VÁRAKOZÁSOK A 2023-AS ÉVRE
A cégek harmada legfeljebb 100 €/MWh költséggel tervezett 2023. második félévére, de 50%-uk esetében ez a várakozás legfeljebb is csak 150 €/MWh. 250 €/MWh-nál nagyobb költséggel csak a feldolgozók egyhatoda kalkulált.
FIXÁRAS SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐK
A fixáras szerződéssel rendelkező cégek száma – érthető módon – az alacsonyabb éves árbevételi kategóriákban haladja meg az így nem szerződő cégek számát, a nagyvállalatok esetében mindössze egy feldolgozó választotta ezt a lehetőséget.
Kérdőívünkben rákérdeztünk, hogyan érintette a hálózat- és rendszerhasználati díjak drasztikus emelése a műanyag-feldolgozókat. A válaszok egységes képet mutatnak, szinte valamenynyi cég esetében súlyos érintettséget jeleztek vissza (értékelések 8-9-10 aránya: 91%).
ALTERNATÍV VILLAMOSENERGIA-FORRÁSOK
Az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban mindenekelőtt arra kérdeztünk rá, mekkora az ilyen forrásokkal már rendelkező cégek aránya, illetve, hogy ezek összességében mennyi villamosenergiát jelentenek az adott feldolgozói csoport számára. A viszszajelzésekből kiderült, hogy a cégek 25-40 százaléka rendelkezik ilyen energiaforrással, és ahol ilyen található, ott azok egyedi éves teljesítménye jellemzően 150 000-250 000 kWh cégenként.
Rákérdeztünk, hogy a cégek nyújtottak-e be pályázatot alternatív energiaforrás kialakítása érdekében, illetve folyamodtak-e kedvezményes finanszírozási forrásért? A válaszok meglepően alacsony szintet jeleztek, a feldolgozók mindössze 20 százaléka választotta ezeket a lehetőségeket, az óriáscégek (10 MdFt-ot meghaladó éves árbevétellel) nem pályázhattak.
Az alternatív energiaforrások kiépítését illetően, jellemzően és egyöntetűen a cégek egynegyede kezdett bele 2022. második felében ilyen beruházásba. A kiépíteni kívánt – főleg napelemes alternatíva – az éves árbevétel növekedésével ellentétes tendenciát mutat, míg az egymilliárd forint éves árbevételt el nem érő cégek felhasználásuk 25 százalékát tervezik kiépíteni, addig az óriáscégek esetében (>10 MdFt árbevétel) ez az arány jellemzően 10 százalék.
Megkérdeztük, hogy a műanyag-feldolgozók milyen kormányzati segítséget várnak ebben a kritikus időszakban. Túlnyomó többségük (85%) két fontos területet említett, a hálózati díjakkal kapcsolatos díjmérséklést és a megújuló energia beruházás támogatását. Elhangzottak még emellett (10-15 százalékuk említette) az ÁSZF szabályozása (energiaszolgáltatók, előre finanszírozás területén is), beruházási hitel támogatás, forgóeszköz hitel támogatás és a szerződés módosításának lehetősége fix árakról mozgó árakra (amennyiben ezek között drasztikus különbség alakulna ki).
ENERGIATAKARÉKOSSÁG SAJÁT HATÁSKÖRBEN
Tanulságos része volt felmérésünknek, hogy a cégek milyen saját hatáskörben hozott intézkedésekkel csökkentették energiafelhasználásukat. A feldolgozók egyharmada a gyártás átszervezésével és technológiai változtatásokkal 5-15 százalékos energiatakarékosságot tudott elérni. Emellett a cégek egynegyede gépeik működtetésének megváltoztatásával ugyancsak 5-15 százalék energiát takarított meg.
Egy feldolgozó számolt be arról, hogy e három intézkedéscsoport együttes alkalmazásával megtakarításuk kissé meg is haladta a 20 százalékot. A cégeknél történtek még változtatások a fűtéskorszerűsítés, a technológiai hő hasznosítása, a szellőztető rendszer korszerűsítése, illetve új, korszerű villanymotorok használata terén, ezekkel ugyancsak 5-20 százalékos energiatakarékosságot tudtak elérni. A válaszadók közül mindössze négy cég hagyta figyelmen kívül ezeket a lehetőségeket.
LEGNAGYOBB KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A CÉGEK MŰKÖDÉSE SZEMPONTJÁBÓL
Rákérdeztünk arra is, hogy a cégek mely gazdasági-piaci tényezőket tartják a legnagyobb kockázatnak működésük szempontjából. A válaszokból az derült ki, hogy a cégek a legkockázatosabbnak egyöntetűen a magas energiaárakat és a magas inflációt tartják. Ezek megítélése egyaránt 7-9-es érték közé esik a tízes skálán.
A fentieknél alacsonyabb, de még mindig magas kockázatú (5-7 érték) a magas alapanyag árak és az általános gazdasági receszszió megítélése.
Alacsony kockázatként tekintenek a cégek az elsődleges alapanyagok rendelkezésre állására, megítélése 2-4 közötti érték. Emellett a reciklátumok elérhetőségének megítélése vegyes képet mutat, itt a legnagyobb a szórás a feldolgozók körében (értékek: 3-6). Vélhetően az alapanyag típusától, illetve a piaci szegmenstől függően jelentősen eltérő lehet a feldolgozók érintettsége e téren.
EGYÉB KOCKÁZATI TÉNYEZŐK
E veszélyeztető tényezők mellett a válaszadóknak lehetőségük volt kiegészíteni a fentieket, ennek során e további kockázati lehetőségeket említették:
- Megfelelően képzett munkaerő hiánya (5 említés), értek: 8
- Piacvesztés (2 említés), értek: 9
- Új hulladék törvény bevezetése 2023. júliustól, értek: 8
- Fizetőképes kereslet csökkenés, értek: 8
- Költségnövekedések (villamosenergia, bér, alapanyag) áthárítása, érték: 10
További javaslatok, kiegészítések:
- Zöld-energia tárolására vonatkozó fejlesztések és támogatások elősegítése.
- A hosszabb távra kötött energia szerződéseket felülvizsgálata, jelentős (>20%) eltérés esetén módosítási lehetőség.
(Megjegyzés: néhány kérdéskörnél a kapott válaszok hiányosak voltak, ezt a vonatkozó grafikonokban *-gal jelöltük)
