A Változás kora címmel rendezett a hazai hulladékhasznosítás helyzetéről konferenciát a Gépipart Támogató Egyesület szervezete Gyulán. A kétnapos rendezvényen a szaktárca, az illetékes szakmai szervezetek képviselői, valamint a hulladékos szakmában dolgozó szakemberek vitatták meg a körforgásos gazdaság megteremtésének aktuális helyzetét. Előadóként Farkass Gábor, az MMSZ igazgatója is ismertette a körforgásos gazdaság terén kialakított műanyagipari stratégiát, kitekintve az európai kihívásokra és tervekre.
Tizenkilencedik alkalommal gyűltek össze azok a szakemberek Gyulán, akik a körforgásos gazdaság megteremtésén dolgoznak, hogy saját szakterületük gyakorlati tapasztalatait megosszák egymással.
Róta Ernő, az egyesület titkára a programról elmondta: nyomatékosan az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás koncepciója kerül idén is a középpontba. A föld erőforrásai ugyanis kimerülőben vannak, ezért fontos, hogy időben, mindenki a maga területén tegyen meg mindent a pazarlás elkerülésére, csökkentésére.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért is felelős államtitkára előadásában azt hangsúlyozta, hogy a szaktárca feladata továbbra is az, hogy növelje a környezettudatosságot, a fogyasztókkal pedig elfogadtassa, az újrahasznosított termékek vásárlásának előnyeit. Az államtitkár a jogalkotók feladatát is hangsúlyozta abban, hogy ezen a téren széleskörű összefogással és partnerséggel hazánk Brüsszel alapvető elvárásainak 2020-ig megfeleljen. – A körforgásos gazdaság lényege az értékek összekapcsolása, a termékek és anyagok értékének gazdaságon belül tartása, valamint a hulladék képződés minimalizálása. Az Európai Bizottság által kidolgozott, Európa körforgásos gazdasággá alakulásának ösztönzését célzó intézkedés-csomagja a termékek életciklusának zárásával, a nyersanyagok, a hulladékok és a termékek újrahasználata és újrafeldolgozása révén biztosítaná a hatékonyabb erőforrás-felhasználást, anyag- és energiamegtakarítást, a gazdaság versenyképességének és a munkahelyek számának növekedését. A hazai megvalósítás azonban igen nagy kihívást, de egyben igen nagy lehetőséget is jelent a hazai környezetipar számára – fejtette ki az államtitkár, majd hozzátette – Alapvető célunk, hogy minimalizáljuk a hulladékképződést, arra kell megtaláljuk a választ, hogy törvényi és anyagi ösztönzőkkel hogyan lehet bevonni a gazdaság szereplőit és a fogyasztókat ennek a célnak a végrehajtásába.
Az akcióterv prioritási területeibe tartozik a műanyag hulladék, ezen túl az építési bontási hulladék, az élelmiszer hulladék, továbbá a kritikus másodnyersanyagok, valamint a biomassza és bioalapú termékek kezelése, mindez kiterjed a termelésre, a fogyasztásra, a hulladékgazdálkodásra, a másodlagos nyersanyagokra is. A körforgásos gazdaságban a cél az újrafeldolgozható anyagok új nyersanyagként történő visszajuttatása a gazdaságba, ezáltal fokozva az ellátás biztonságát – jegyezte meg az államtitkár. A hatékonyság érdekében így szükségesnek tartja az együttműködést más illetékes minisztériumokkal, de kiemelte az innovációt és befektetéseket segítő környezet megteremtését is.
A hulladékgazdálkodási irányelveknél V. Németh Zsolt felsorolta azt a hat irányelvet, melyeknél jogszabálymódosítást terveznek, ezek: a hulladék keretirányelv, a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló irányelv, a hulladéklerakókról szóló irányelv, az elhasználódott gépjárművekről szóló irányelv, hulladékelemekről és akkumulátorokról szóló irányelv, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv.
Magyarországon évente mintegy 3,7 millió tonna lakossági kommunális hulladék keletkezik, amelynek mintegy harmadát hasznosítják, illetve komposztálják, további 500 ezer tonna kerül energetikai hasznosításra. Az anyagtartalom és komposztálás arányának növeléséhez szükséges a környezettudatosabb szemlélet – mondta az államtitkár, aki arról is beszélt, hogy a lakossági kommunális hulladék hasznosítási arányának növelése érdekében jogszabályokat módosítottak, illetve a szelektív gyűjtés fokozása érdekében jövő év elejétől is várható a hulladéktörvény módosítása.
V. Németh Zsolt ismertette a Hulladék Keretirányelvek 2020-ig előírt uniós elvárásait, mellé feltüntetve azok 2015 évi teljesülését. A települési hulladék terén (papír, fém, műanyag, üveg) 50%-ának újrahasznosítását célozza meg az irányelv, ez az arány 2015-ben elérte a 40%-ot. Csomagolási hulladék esetében kimondottan jók a mutatók, a papírnál 60% az elvárás, 2015-ben 86% teljesült, csakúgy a műanyagnál, ahol a 22,5%-kal szemben 42% volt 2015-ben az újrahasznosulási arány. Az üveg (60% – 50,5%) és a fém (50% – 79,7%) esetében is meghaladta a magyarországi újrafelhasználás az uniós elvárásokat, egyedül a fa (15% – 21,3%), illetve az építési, bontási hulladék terén (70% – 63,7%) kell javítani az arányt. Fontos irányelv a szelektíven gyűjtött hulladék lerakásának tilalma, valamint annak megoldása, hogy az összes hulladékáramból mindössze 10 % kerülhet a lerakóba 2030-ig.
A körforgásos gazdaság és műanyag-stratégia. Kihívások és tervek Európában címmel tartott előadást Farkass Gábor az MMSZ igazgatója, a Magyar Műanyagipari Szövetség, valamint a Plastics Europa adatai alapján. Az MMSZ az európai műanyaggyártókat összefogó szervezet hivatalos magyar képviselője, rendszeres találkozóikon kiforrott egy közös európai gondolkodás a körforgásos gazdaságról. A Plastics Europa a kontinens öt régiójában – brüsszeli központtal – 31 országban képviselteti magát. Egyesített adataikból kitűnik a szakág ereje: Európában mintegy 50.000 műanyagipari céget tartanak nyilván, amelyek megközelítően 1.600.000 embert foglalkoztatnak. (Magyarországon 700, négy főnél többet foglalkoztató céget tart nyilván a MMSZ, a foglalkoztatottak száma 60.000 fő) A műanyagipar súlyát érzékeltető adat még, hogy Európában az éves forgalma 360 milliárd euro, míg Magyarországon 4 milliárd euro.
Farkass Gábor: a műanyag egy kedvező tulajdonságokkal bíró anyag, erre használt állapotában is forrásként, nyersanyagként kell tekinteni, ami vonatkozik a személyes használatú tárgyainkra éppúgy, mint az iparban használt termékekre (Fotók: Milyó Pál)
A bemutatott számokon túl három fontos mutatóra hívta fel a figyelmet Farkass Gábor. Ezek egyike a műanyagipar sokszorozó hatása. Mint mondta, kevés területe van az életünknek, ahol ne lenne jelen a műanyag, ami eredményesség terén azt jelenti, hogy minden befektetett euro megháromszorozódik. Számos vetülete lehet ennek, de emeljük ki csak a munkahelyteremtést, ami a mai gazdasági életben nem elhanyagolható. Másik fontos mutató, hogy a 2003-2012 közötti adatok alapján innovációban a műanyagipar évről-évre az első öt helyek egyikét foglalja el, 25-ből 1 szabadalom a műanyagiparé. A harmadik kiemelt mutató, ami a konferencia témájának középpontjában is áll, az újrahasznosításé. Farkass Gábor utalt arra, hogy amint az a korábbi előadásokban már elhangzott, javul a helyzet. Magyarországon is előkelő helyet foglal el a műanyag az újrahasznosításban, 2016-ban hazánkban a műanyagok 22%-át hasznosították újra, ami 217 ezer tonnát jelent. Elismerte azonban azt is, hogy van még tennivaló.
Előadásában az igazgató válaszokat keresett az előttünk álló szociális kihívásokra is, amelyek kezelése – mint mondta -, nagyrészt megoldható a műanyagok folyamatos innovációja által.
Előrejelzések szerint 2030-ra 8 milliárd ember él a Földön, komoly feladat lesz élelmezésük. A korszerű műanyag alapanyagú csomagolóanyagok használata azonban nagymértékben hozzájárulhat az ivóvíz és élelmiszer biztonsághoz, ez által az életminőség javításához. Nincs kedvező helyzetben az energia és klímapolitika sem. Az elkövetkező egy évtizedben mintegy 40%-kal több elsődleges energiára lesz szükség az építőipar területén akkor, amikor a felmérések azt jelzik előre, hogy a Föld lakosságának 60% -a 2030-ban városokban fog élni. Példaként említette Farkass Gábor, hogy a házak szigetelésével csökkenthető a civilizációs hatás, a műanyagok nagymértékben növelik az energia-hatékonyságot. Talán leginkább meghatározza életünket, és robbanásszerű forradalom előtt áll a kommunikáció az okostelefonok terjedésével, de még inkább a közlekedés. A belső égésű motorokat rövid időn belül felváltják az elektromos autók, ha igazak az előrejelzések 2030-ra 2 milliárd autó közlekedik a világ útjain. A műanyagok szerepe ezen a téren is megkerülhetetlenné válik, mi több az innováció eredményeként lehetségessé vált CO2 emisszió és az energia fogyasztás csökkentése. Ennek az az oka – mondta az előadó -, hogy az átlagos modern autó tömegének közel 15 százaléka már műanyagból készül, a súlycsökkentés eredményeként pedig 750 literrel csökken az üzemanyag fogyasztás egy átlagos autó 150.000 km-es élet ciklusa alatt, ami az európai autózásban megközelítően 12 millió tonna kőolajfogyasztás, illetve 30 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést jelent évente.
Az Európai Unió körforgásos gazdasági csomagját három fő programpont köré építette – folytatta Farkass Gábor. Fejleszteni kell a fenntartható, az alacsony fosszilis vonzatú, forráshatékony gazdaságot, jelenleg ugyanis túl magas a fosszilis függőség. A kitermelt kőolaj egyhatodát használja a vegyipari alapanyagként, de a műanyagok több mint 90%-a így is fosszilis alapon készül. Sürgős változtatást igényel a hulladékhelyzet javítása is, ugyanis még mindig alacsonyszintű a műanyagok újrahasználata és újrahasznosítása. Változtatni kell azon is, hogy jelenleg sok műanyagterméket terveznek egyszeri felhasználásra, majd eldobásra. A forráshatékonyság a hulladék mennyiségének minimalizálása, az erőforrások, nyersanyagok és termékek értékmegőrzése mellett érhető el.
A Plastics Europa műanyagstratégiájának fókuszában áll a környezetbe jutó műanyag mennyiségének csökkentése is és itt nem kizárólag az emberi szemetelésből adódó, becslések szerint évente 5 -13 millió tonna műanyaghulladékra gondoltak, amit más módon kell kezelni – a tudatosság növelésével a fogyasztókat motiválni kell, hogy forgassák vissza a hulladékokat. A mikroműanyagok < 5 mm-nyi méretük miatt alig, vagy egyáltalán nem észrevehetőek, jelenlétük azonban aggasztó. Ezek egyes esetekben kozmetikumok technológiai gyártása által, vagy például abroncskopás, esetleg ruhák mosásakor kerülnek környezetünkben. Ebben a helyzetben az alapanyaggyártók felelőssége nagyfokú, rendkívül fontos ennek a szabályozása.
A Plastics Europa adatai alapján jelentős növekedés tapasztalható a műanyaghulladékok hasznosításában is. Vannak előremutató tendenciák, az ideális, 99% feletti adatokkal Svájcban (99,8%), Ausztriában (99,6%), Hollandiában (99,2%), Németországban (99,1%) találkozhatunk. Hazánk 42,9%-kos mutatójával a középmezőnyben helyezkedik el. A német adatok azt mutatják, hogy a műanyaghulladék hasznosítását gyakorlatilag megoldották, nincs deponálás. Az anyagában történő hasznosítás folyamatosan fejlődik, 1994 óta csaknem megduplázódott: 1,42 millió tonnáról 2,67 millió tonnára növekedett. Az újrafeldolgozás is lendületesebbé vált az elmúlt két évben, míg a vegyi újrahasznosítás közel 10 éve nagyon alacsony szinten stagnál. Az energetikai felhasználás (hulladékégetőben és másodlagos energiaforrásként) is nagyon jelentős, míg a lerakás gyakorlatilag megszűnt, amit a 2003-ban megszületett lerakás tilalmáról szóló törvény bevezetésével, illetve az azt megszegőkkel szembeni pénzügyi szankciókkal értek el.
