Nem tudom, hallottak-e már arról a roppant tanulságos kísérletről, amely során a tudomány eszközeit segítségül híva svéd, kolumbiai, német, francia és svájci biológusok bebizonyították, hogy a borszakértők pusztán szaglás útján is felismerik, ha légy került a borospohárba, vagy hogy olasz fizikusok hosszas kísérletek után bejelentették, lehet a vízen járni, bár ehhez el kell utazni egy másik bolygóra, aminek a felszínén folyadék van. Ausztrál és amerikai tudósok is sokat dolgoztak azon a hipotézisen, hogyan lehet kémiai úton megfordítani a tojás főzésének folyamatát, vagyis a főtt tojásból nyerset csinálni. Nem, nem tévedés. Valóban tudósokat és kutatásokat említettem, mi több, ezek a furcsa kísérletek nemzetközi díjat is kaptak, mégpedig az anti-Nobelként emlegetett IgNobel-díjat. Ezt a díjat 1991 óta minden évben a Harvard Egyetemen adják át, elismert kutatók és kutatócsoportok pályáznak rá komoly, bár furcsa kutatásaikkal.
A díj célja, hogy a szokatlant ünnepelje és a fantáziát díjazza. Az ötletadó Marc Abrahams, a Valószínűtlen kutatások évkönyvének szerkesztője volt, kezdeményezésével olyan kutatásokra akarta ráirányítani a figyelmet, amelyek a megszokottól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Abrahams szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg és elgondolkodjanak rajtuk.
